Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Alföldi Vilma: Vác közigazgatása a dualizmus korában

STUDIA COMITATENSIA 8. Szentendre, 1979. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból FEJEZETEK PEST MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL II. ALFÖLDI VILMA (Vak Bottyán Múzeum, Vác): VÁC KÖZIGAZGATÁSA A DUALIZMUS KORÁBAN Az évtizedek óta tespedő kisváros életében a kiegyezés nem hozott azonnal lényeges változást. 1867—71 között a város élén álló Koch Gusztáv és az őt felváltó Belica Pál főbírók nem tudtak úrrá lenni a városban eluralkodott korrupción. A képviselő-testület munkája formális volt, a városi hivatalnokok beosztásuk nagyságától függő mértékben sikkasztottak, s fedezték egymás csalásait.

1 A város gazdasági életében egészen az 1880-as évekig a mezőgazdaságnak, s ezen belül is a szőlőtermesztésnek volt döntő szerepe. A lakosság 2

/з-а szőlőtermesztésből élt. 1857-ben 12 999

2

, 1870-ben 13 085

3 fős város lakóinak megközelítően 6000 kh-nyi szőlő volt a birtokában. A területnek több mint fele ugyan Vác közigazgatási határán kívül, Csörög, Cseke, Penc határába tartozott.

4 Az 1880-as években fellépő filoxér a járvány a szőlők nagy részét kipusztította, az 1897-es összeírás már csak 239 kh termő szőlőt talált a város határában.

5 A szőlők kipusztulásával a lakosság jelentős része megélhetési forrását veszítette el. A kenyér nélkül maradottak számára munkaalkalmat kellett teremteni. Egyetlen lehetőségként a mielőbbi iparosítás kínálkozott. A város a XVIII—

XIX. században virágzó céhes iparral rendelkezett.

6 A céheket felváltó ipartársulatok, ipartestületek és a manufakturális ipar nem tudta felszívni a mezőgazdaságból felszabadult, munkanélkülivé vált tömegeket. A várakozással ellentétben a vasútépítés sem hatott kedvezően a város gazdaságára. A több irányú vasúti összeköttetés megteremtésével Budapest nyomasztó közelsége még inkább fokozódott, minek eredményeként a korábban jelentős kereskedelmi központként számon tartott Vác csak a közvetlen környék cseréjének lebonyolítására ítéltetett. A város közigazgatási apparátusára várt a nagy feladat, hogy megteremtse a további fejlődés lehetőségét biztosító ipari várossá alakulás feltételeit. A közigazgatás szervezeti felépítése Vác közjogi helyzetét az 1871:18. te. rendezte. A törvény hatálybalépésének idejétől Vác mezővárosból rendezett tanácsú várossá alakult át.

7 A rendezett tanácsú városok szervezetét a törvény, a törvényhatóságok mintájára alakította ki. A törvény szellemében megfogalmazott új városi szabályrendelet szerint „ . .. a város a törvény korlátai között önállóan intézi saját belügyeit, 59