Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Alföldi Vilma: Vác közigazgatása a dualizmus korában

végrehajtja a törvénynek és a törvényhatóságnak, az állami és törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendelkezéseit, s gyakorolja mindazon jogokat és kötelezettségeket, amelyek a rendezett tanácsú városokat a törvény szerint megilletik". A városi önkormányzati jogot gyakorló hatóság a) a képviselő-testületből, b) a tanácsból, c) a polgármesterből, d) a rendőrkapitányból állt. A városi hatóság legfőbb szerve a képviselő-testület volt, amely autonóm jogait a városi közgyűléseken gyakorolta. A törvény szerint a rendezett tanácsú városokban — a továbbiakban rt. városok — csak azokat választották be a képviselő-testületbe, akik országgyűlési választójoggal is rendelkeztek. A választás a tisztújító széken, az alispán vagy helyettese elnökletével történt. A jelölést azonban a testület tette meg.

8 A törvény a polgári társadalom igényeinek megfelelően módosította a korábbi jogszokást, megalkotva a virilizmust, amely szerint a képviselők fele vagyona alapján, minden egyébtől függetlenül került be a testületbe, s csak a másik fele választás útján.

9 A választott testületi tagok mandátuma 6 évre szólt, a virilisek jegyzékét viszont a külön erre a célra alakuló bizottság évente szigorúan ellenőrizte. A képviselők száma a város nagyságához igazodott, 100 lakos után választhattak 1 képviselőt. Az rt. városokban a képviselők száma nem lehetett 48-nál kevesebb és 200-nál több. Vácott 60 virilis és 60 választott képviselőből állt a képviselő-testület. Ha végignézzük a váci virilisek ránk maradt jegyzékeit, abból nyomon követhető a város kapitalizálódás! folyamata. Az 1875-ös jegyzékben még a földbirtokosok teszik ki a többséget, az 1890-es évektől azonban már az ipar képviselői alkotják a virilisek zömét. Az 1875-ös jegyzékben az első számú virilis a váci püspök, utána következtek a káptalan és a kisebb földbirtokosok: Peskó Medárd, Pápa József, Huber József, Witt Manó és a város vezető értelmisége, akik adójuk duplán számításával kerülhettek be a testületbe. A gyáripart ekkor még csak Reitter István császári és királyi udvari kocsigyáros képviselte.

10 A virilisek 1892-es jegyzéke már az 1886:22. te, azaz az új községi törvény szellemében készült. Az új törvény értelmében a részvénytársaságok, a pénzintézetek, a jogi személyként működő vállalatok képviselői is bekerülhettek viriliskéht a testületbe. Erre az előző törvény nem adott lehetőséget. Jól tükrözi az 1892-es névjegyzék a város társadalmi, gazdasági életében végbement változást, az ipar súlyának növekedését. Vác első tíz virilise közül 7 meghatalmazottként, pénzintézetek, jogi személyként működő intézmények képviselőjeként került be a testületbe. 1892-ben Vác 10 legtöbb adót fizetője:

11 1. Dr. Schuszter Constantin váci püspök 2. Váczi Takarékpénztár meghatalmazottja: Kemény Gusztáv 3. Váci idős alapítású káptalan meghatalmazottja: Spóner József 4. Pápa József földbirtokos 5. Váci ipari és kereskedelmi hitelintézet meghatalmazottja: Kovách Ernő 6. Reitter István gyáros 60