Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

G. Sin Edit: Szentendre a XIX–XX. század fordulóján

val a képviselőtestület utólagos jóváhagyása reményében a folyó tanévre Ivanits Lajos római katolikus kántor tanító bízatott meg" — havi 20 korona fizetés mellett.

90 1908-ban szervezték meg Szentendrén az iparostanonc-iskolát. A római katolikus fiúiskola, illetve a polgári iskola épületében folyt a tanítás, a város gondoskodott a termek fűtéséről és világításáról. Jellemző volt a tanonciskola ellátottságára, hogy 1909-ben például 8 hónapig egyáltalán nem kapott fizetést az iskolaszolga a termek takarításáért. Az ellenzéki.polgári kör választmánya — miután hosszabb ideje hiába próbálkozott egy szentendrei polgári iskola felállításával, 1901-ben az izbégi állami iskoláért harcoló megyei tanfelügyelő példáján egyenesen a vallás- és közoktatási miniszterhez fordult. A képviselő-testület 1901. október 8-i ülésén rendkívül felháborodott ezen az eljáráson. Bebizonyította, hogy egy 5000 lélekszám alatti város nem kötelezhető a törvények szerint felső népiskola vagy polgári iskola állítására. A legfőbb érv így hangzott: „Az összes helybeli hitfelekezeti elemi iskolák ötödik és hatodik osztályába járó tankötelesek száma 35—50-re rúg, kik nagyobb részben szegényebb sorsú családbeliek" — tehát nincs is igény a polgári iskolára. A városvezetőségnek pedig az egész város érdekeit kell szem előtt tartania, nemcsak néhány jómódú családét. Megszületett az egyhangú határozat: Szentendrén egyelőre nem szükséges a polgári iskola. A képviselőtestület visszautasítja a polgári kör miniszterhez írt kérvényének néhány kitételét: „Azon állítás, hogy a város nem fordít semmit sem közoktatási célokra és hogy teljesen mentesítve van elemi iskolai célokra való költségektől, nem egyéb, mint ellenszenvet tanúsító légből kapott alaptalan vád."

91 1906-ban Péntek Ferenc öt tanárral, körülbelül 25 gyerekkel, három évfolyammal magán polgári iskolát alapított Szentendrén. 1907-ben internátust is nyitott. Az új iskola működését mindenben gáncsolta a katolikus egyház és a későbbi ellenforradalmár, dr. Weresmarthy Miklós. A város vezetősége némi anyagi támogatásban részesítette a polgári iskolát. 1907-re például 400 korona támogatást szavazott meg a képviselő-testület, 1908-ra pedig 1000 koronát, 16 szavazattal 12 elleneben. „A városi tanács erkölcsi kötelességének tartja, hogy ezen szükségpótló és közhasznú intézet fennállásának biztosításához hozzájáruljon" — olvashatjuk a képviselőtestület 1906. december 31-i ülésének jegyzőkönyvében. A magán polgári iskola később a református egyház kezelésébe került. 1912-ben felmerült, hogy városi kezelésbe kellene vonnia meg kell menteni az egész környék érdekében a sok ellenséges, személyes bosszútól.

92 A polgári iskola megalapítása előtt Szentendrén egyáltalán nem volt lehetőség középfokú képzésre. Különösen hátrányos volt ez a lányok számára, akiket nem szívesen engedtek a szülők a „bűnös főváros"-ba tanulni/ Azokat a leányiskolákat tartotta ideálisnak az akkori közfelfogás, amelyben „ ... leányaink nem lesznek agyon nevelve, hanem az életnek és férfinak szánva, melyre a Teremtő rendelte" — amint a Szent-Endre és Vidéke 1903. március 8-i számában olvashatjuk az „egy tanár" aláírással jelzett cikkben. Ugyanebben a számban Ferenczy Ida csillaghegyi női gazdasági iskolájáról találunk dicsérő sorokat. Ebben az iskolában ugyanis egy év alatt mindent meg lehet tanulni, ami egy nőnek szükséges: háztartási teendők, sütés-főzés, tejgazdasági munkák, kertészkedés, baromfitenyésztés, takarékos bevásárlás, szabás-varrás, műfoltozás, kézimunka szerepelt a tantárgyak közt. 50