Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

G. Sin Edit: Szentendre a XIX–XX. század fordulóján

foglalta el állását a hatodik drabant, aki a városi hírek kidobolását kapta feladatul, miután a korábbi dobos beteg lett. 1909-re erősen felduzzadt a rendőrség száma: egy rendőrkapitány, egy rendőrtiszt, maximálisan húsz rendőr, egy főmezőőr, hét mezőőr, egy erdőőr és három erdőkerülő alkotta a teljes rendőrszemélyzetet

15 Az 1871. évi XVIII. te. értelmében a város irányítása a polgármester elnökletével meghatározott időközönként ülésező képviselő-testület kezében volt. A képviselő-testület 48 tagból állt (minden száz lakosra egy képviselő-testületi tag jutott), közülük 24-en a legtöbb adót fizető, tehát legvagyonosabb szentendrei polgárok, illetve szervezetek képviselői voltak. Ök választás nélkül kerültek be a testületbe. A többi 24 tagot a lakosság választotta. Egy 1911-ben hozott szabályrendelettel 48-ról 56-ra (28 + 28) emelték a képviselő-testületi tagok számát, mivel a lakosság lélekszáma megnőtt. A város társadalmi szerkezetében bekövetkezett változást némiképp jelzi, hogy míg 1885-ben a görögkeleti szerb püspököt szerb és magyar jogászok, polgárok követték a legtöbb adót fizetők listáján, addig 1897-ben a Szentendrei Téglagyár Részvénytársaság a második, a Szentendrei Takarékpénztár a negyedik helyre került. 1900-ban és 1901-ben pedig már első helyen állt a Szentendrei Takarékpénztár, közvetlenül utána pedig Bugdanovics Lucián gk. szerb püspök következett. 1901-ben a 12. helyen már megjelent a későbbi kéziszerszámgyár elődjét megalapító Zimmer Jánosnak a neve is. A képviselő-testületi közgyűléseken a város mindennapi gondjaitól a legnagyobb horderejű városrendezési kérdésekig a legkülönfélébb napirendi pontok szerepeitek. A más vonatkozásokban idézett lényeges határozatokon kívül idézünk néhány érdektelensége ellenére is jellemző jegyzőkönyvrészletet: 1900. február 28.: a közgyűlés 70 korona büntetést szabott ki egy városi írnokra, mert ,,... tisztviselőhöz nem illő részeg állapotban egy nő ellen könynyű testi sértést követett el". 1901. május 28.: javaslat hangzott el, hogy harangozással adjanak jelt, ha veszélyes felhők közelednek a város fölé. A képviselő-testület válasza : „ ... a folyamodvány tudomásul vétetvén eltekintve annak elbírálásától, váljon ezen harangozás által a fenyegető veszélynek eleje vétetik-e vagy sem". (1901. július 30-án a három templom fenntartója beleegyezik a harangozásba „veszélyes felhők elhárítása céljából", — ha esetenként 2—2 koronát fizetnek a harangozásért a közpénztárból.) 1905. december 25.: „Kada Mihály képviselőtestületi tag... örvendetesen tapasztalta, hogy a képviselőtestületi közgyűléseken a politizálás kerültetett." A képviselő-testületi tagok jó része nem vette elég komolyan a megbízatását: a sok hiányzó miatt gyakran volt határozatképtelen a közgyűlés. Részben a régi feudális szokások továbbélése, részben a szentendrei őslakókra jellemző, lokálsovinizmusból fakadó féltékenységből az idegeneknek nehéz volt szentendrei lakossá válni. Szigorú feltételekhez kötötték a betelepülési engedély megadását, a város kötelékébe való felvételre pedig csak évekkel a betelepülés után kerülhetett sor. Egyetlen e témájú jegyzőkönyvrészlet: „...kimondható, tekintettel arra, hogy Kamuti Lajos rovatlan múltú, hogy a város terhelése nélkül magát és családját fenntarthatja, s legutolsó tartózkodási helyének hatóságától feddhetlen erkölcsi bizonyítványt bemutatott és mind maga és neje származását, törvényes kötött házasságát beigazolta, folyamodó kérelmének hely adatik, Szent-Endre város kötelékébe való felvétele kimondatik... 22