Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

G. Sin Edit: Szentendre a XIX–XX. század fordulóján

összesen 10 Forintot Szent-Endre város szegénypénztárába befizetni köteleztetik."

16 A korabeli iratok közt tallózva sok visszautasított kérelemmel találkozhatunk. A szervezeti felépítésben városias jellegű Szentendre mellett a kissé távolabb fekvő Izbég gyakorlatilag különálló, falusias település volt, bár közigazgatásilag Szentendréhez tartozott. Egyes századforduló korabeli iratok „külváros", más iratok „község" néven említik. Izbégnek még 1906-ban is külön bírója és kisbírója volt. Számos jegyzőkönyvrészlet igazolja e külváros hátrányos helyzetét. Dumtsa Jenő polgármester (fényképfelvétel 1897-ből) A város életének kiemelkedő eseményei voltak a képviselő-választási és tisztújító közgyűlések, melyek a múlt században még különösebb szabálytalanságok nélkül zajlottak le. Az 190l-es országgyűlési képviselő-választásokon már Szentendrén is kegyetlen korteshadjárat indult. Hiába reménykedett a Szent-Endre és Vidéke 1900. október 7-i számának cikkírója abban, hogy „ .. . nálunk a közéleti küzdelmek nem fognak a személyek és vallásfelekezetek áldástalan küzdelmébe elmerülni". Óva intett az olyan állapottól, „ ... mely a vallásfelekezetek közötti békének a feldúlásával kiszámíthatatlan károkat okoz a társadalomnak és a közéletnek minden vetéseiben! Valóságos elemi csapás lenne ez reánk." 23