Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Fekete István: Nagykőrös város virilis képviselői (1878–1943)

legkisebb adóösszeg, 2. az átlag/a legkisebb, 3. a legnagyobb/az átlag. (Mindig a tényleges adóösszeget vettük figyelembe, a kétszereseket elfeleztük.) 1878 1896 1905 1918 1920 1925 1929 1931 1939 1943 1. 31 27 29 13 14 29 11 6,2 6,0 4,5 2. 4,1 3,3 3,8 3,2 3,4 3,9 3,2 2,5 2,0 1,5 3. 4,5 8,0 7,8 4,8 4,3 7,3 3,4 2,4 3,2 2,5 Mutatja ez a táblázat az elsők és a z utolsók közötti nagy vagyoni szakadékot, és az is kiderül belőle, hogy az átlag alatt kisebb volt a szóródás, mint a listák elején. A többség mindig a nagy vagyonúak által megemelt átlag alatt helyezkedett el. Valószínű, hogy súlyozott átlagok világosabb eredményeket hoztak volna, de a fő tendencia így is látszik, még a természetszerűleg jóval egyszínűbb utolsó három rövid listán is nagyok a különbségek. Arra következtethetnénk ebből, hogy a tanulmány zömét kitevő szociológiai vizsgálatoknál jóval differenciáltabb vagyoni helyzet megbontotta a virilisek ott tapasztalt egységét? Berend T. Iván idézi egyik tanulmányában a következő marxi helyet: „Az osztályhelyzet korántsem csak gazdasági meghatározottság, hanem hagyományoktól áthatott érzelmi viszonyok rendszere is. Ez utóbbi meghatározottság a gazdaságilag irracionális cselekedetekben is testet ölthet. Tőkés viszonyok között például — az elmaradottság közegében — továbbélnek nem profit-orientált motívumok, amelyek a földnek nagyobb társadalmi státusjelentőséget kölcsönöznek, mint a jobban jövedelmező üzleti vállalkozásnak."

30 Ilyen szemszögből nézve a körösi virilisek politikai egysége az adott történelmi korban és fő vonalakban, a földbirtokra alapozott vagyonú döntő súlyú rétegeknél, megvolt. A bizottságokban és a város vezetésében döntő súllyal szereplő 100 holdon felüli birtokosoknak az adónagyságokban is tükröződő anyagi ereje is mindvégig megmaradt ahhoz, hogy magas részvételi arányukat tartósítani tudják. Adóarányuk 1931 és 1943 kivételével végig a részvételi arányuk felett volt: 1878 1896 1905 1918 1920 1925 1929 1931 1939 1943 55,6 68,4 68,6 64,2 58,7 63,4 59,0 68,0 83,0 53,0 A szóródás körükben sem volt kisebb, mint az átlagos. Felük általában az évi átlag alatt, többségük pedig a csoport átlaga alatt adózott. Ez is a 100 holdon felüli birtokosok virilissé válásáról a bevezetőben elmondottakat bizonyítja. A virilisek vezető csoportjának politikai egységét nem gazdasági helyzetük azonossága, hanem szociológiai helyzetazonosságukból eredő tudatazonosságuk adta. Végeztünk egy számítást annak bizonyítására is, hogy a kétszeres beszámítás már eleve kétségessé teszi, hogy listáink szereplőit a város legnagyobb adófizetőiként vizsgáljuk. A következő táblázat azt ábrázolja, hogy hány %-át 206