Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)
Fekete István: Nagykőrös város virilis képviselői (1878–1943)
teszik ki az adott évi listáknak az olyan kétszeres beszámításúak, akiknek egyszeres adóösszegük kisebb, mint az utolsó egyszeres beszámítású adózóé: 1878 1896 1905 1918 1920 1925 1929 1931 1939 1943 8,0 9,0 12,0 23,0 13,0 12,0 24,0 31,7 60,0 47,3 6. Társadalomtörténeti és módszertani tanulságok A virilisjegyzékek tanulmányozása városunk élén egy viszonylag változatlan összetételű vezető elit jelenlétét mutatta ki. Ez a megállapítás többféle tanulsággal jár. Láthattuk, hogy egy olyan város vezető rétege, amelyben egy hosszú korszak alatt a gazdasági és társadalmi fejlődés viszonylag lassú volt, tartósan konzerválni tudta hatalmát. Pedig ez a korszak is változásokat hozott Nagykőrös életében, de ezek a változások nem voltak olyan alapvetőek, hogy a vezető elit összetételére lényegesen hatottak volna. A változásokat ez az elit maga is követte, másrészt pedig az országos politika is a konzerválás irányába hatott. A vezető elit csak nagy történelmi korszakváltásokkor változik meg. Ilyen korszakváltás a tárgyalt időben sem Nagykőrösön, sem országosan nem volt. Az elit politikailag is védekezni tudott a változások ellen, amint azt a földbirtokhoz tartozó konzervatív elemek érdekeit védő országos és helyi intézkedések mutatták. Persze az egységesnek tűnő szociológiai szerkezetben az egyének és csoportok politikai pártállása, „ideológiája", jelszavai, állásfoglalásai változtak. Éppen ez az alkalmazkodás tette lehetővé ezeknek a sokszor feudális eredetű rétegeknek a felszínen maradását egy hosszú történelmi koron keresztül. Ez a most csak városi keresztmetszetben vizsgált konzervatív mozdulatlanság nem maradhatott volna fenn, ha nem felelt volna meg az országos tendenciáknak, a fennálló gazdasági, politikai és hatalmi viszonyoknak. Ezt a vezető elitet ilyen összetételben a város fejlődése termelte ki, de csak azért maradhatott ilyen sokáig a város élén, mert összetétele, politikai céljai megfeleltek a kor országos „követelményeinek". A város hatalmi elitjének összetételére vonatkozó eredményeket már öszszefoglaltuk az előző részekben, és azt hisszük, sikerült azt is bizonyítanunk, hogy a virilislisták csak korlátozott mértékben tükrözik a legnagyobb adófizetők, a leggazdagabb polgárok összetételét. Nem alkalmasak tehát rövid periódusok gazdasági fejlődésének vizsgálatára. Munka közben feltárultak a vezető elitként való vizsgálat problémái is. Szűkebb és szélesebb is a virilisek csoportja az adott kor vezető elitjénél. Ezen a problémán a hivatalból tagokkal és a választott képviselőkkel való együttes vizsgálat segíthetne. Fontos lenne más részről a képviselő-testületi tagok aktivitásának vizsgálata és így az aktív, a döntéseket hozó csoport elkülönítése, amelynek összetétele nem egyezik meg az asszisztáló, reprezentáló többségével. Különösen tekintettel kell lenni az itt felvázoltakra egy a városunknál dinamikusabban fejlődő, nagyobb politikai harcokat és változásokat átélt közigazgatási egység vizsgálatánál. A virilislisták tanulságai érthetőbbé teszik városunk történetét, eseményeit a tárgyalt korszakban. Megmutatják a mindenkori rezsim uralmát a város felé közvetítő, a helyi döntéseket hozó erők összetételét, és ezzel sok mindent meg207