Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Fekete István: Nagykőrös város virilis képviselői (1878–1943)

A kihagyottak pontos névsorát nem ismerjük, de a fellebbezésekből megállapítható, hogy az akciónak főleg antiszemita iránya volt. Nagyrészt zsidó kereskedőket hagytak ki, néhány kereszténnyel együtt, de egy füst alatt pl. két zsidó orvost is. Persze volt abban igazság, hogy ezek egy része a háborús s azt követő inflációs konjunktúra következtében jelent meg, de a korábbi listákból kiderül, hogy egyesek közülük már régebben is szerepeltek, mások pedig későbbi szerepléseikkel bizonyítják, hogy vagyonukat stabilizálni tudták. A 28 fellebbezést formai okokra való hivatkozással elutasították, majd az ügyet elhúzták az év végéig, amikor is aktualitását elvesztette.

29 Ilyen események után nem csodálkozhatunk a zsidóság tartózkodó távolmaradásán. A csoportkontinuitás mellett a személyi kontinuitás is fontos követelménye egy hatékony, stabil elit létrejöttének. Személyi kontinuitás az egyes listák között (%) 1878 1896 1905 1918 1920 1925 1929 1931 1939 1943 40 50 51 80 54 56 89,4 57,9 73,4 A kontinuitás itt kapott mutatóit a listák között eltelt időszakkal összefüggésben kell vizsgálni, de a hosszú időszakok eltelte után kapott magas értékek jól bizonyítják a nagyarányú személyi folytonosságot, amelynek csoportonkénti eltéréseit már elemeztük. A stabil csoport kialakulását és igen tartós meglétét bizonyítják a következő adatok is: Mind a 10 listán szerepel 5 család (férj-feleség, apa-fiú) 9 listán szerepel 2 család 8 listán szerepel 6 család 7 listán szerepel 11 család 6 listán szerepel 7 család 5 listán szerepel 11 család Családonként és személyenként vizsgálva egyaránt azt tapasztaljuk, hogy az itt szereplő 42 család, az összes szereplő 15%-a a 10 év alatt megszerezte a lehetséges helyek 35,7%-át. A 42 család közül 35 100 holdon felüli birtokkal rendelkezett. Az adóösszegek változásaival kapcsolatos számításainknak nem annyira a gazdasági változások követése volt a célja (a bevezetőben felsorolt aggályaink és amiatt, hogy ebben a hosszú időszakban sok és nehezen követhető ok változtathatta meg az adóösszegeket: adópolitikai változások, infláció, búzaadó, valorizáció stb. ...), hanem az, hogy ez jó eszköznek látszott az eddig csak egy-egy kiemelt jellemzővel csoportokra osztott virilisek vagyoni differenciáltságának vizsgálatára. A virilisek adónagyságában mindvégig rendkívül nagy volt a szóródás. Mutatja ez azt is, hogy a 100-as létszám idején ebben a kis városban ennyi igazán nagy vagyonú ember nem is volt. Három mutató számításával ábrázoljuk ezt a szóródást: 1. a legnagyobb/a 205