Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Fekete István: Nagykőrös város virilis képviselői (1878–1943)

ügyelő bizottságaiban 24 szerepel a virilisek közül 96 fő, az összes virilis 26,9°/o-a, akik a lehetséges helyek 30,6 Q /o-át töltötték be. (Az említett névsorokban nem virilisekkel nem is igen találkozunk.) A 96 személy közül 33 100 holdon felüli birtokos, és szerepelnek rajtuk kí­vül az összes jelentős kereskedők. A részvételi arányuk mégsem túl magas. Ennek okát abban látom, hogy ezek a körök adják a hivatalból tagok és a rendszeresen megválasztottak nagy többségét, ők a virilisek politikailag leg­aktívabb rétege. A szereplők 12,6°/o-ánál találunk kereskedő foglalkozást, akik csak a helyek 9,9°/o-át (80) szerezték meg, tehát szereplésük az átlag alatti, pedig a 17-ből 7 földbirtokkal is rendelkezett. Ennél jóval jelentősebb volt ennek a rétegnek a szerepe a város életében. Ezt bizonyítja a város gazdasági életét teljesen kézben tartó négy nagy keres­kedőcsalád, a Benedek, Pláger, Neu, Rosenfeld családok tagjainak gyér szerep­lése. A nagymérvű koncentráció is ebbe az irányba hatott, de a liberálisabb években viriiisként vagy választottként ők mindig szerepelnek a képviselő-tes­tületben és érdekeiket más úton, amíg lehetett, mindig biztosítani tudták. A virilisek vagyonának nagysága elég jelentős volt. Kisiparos egyáltalán nem kerülhetett be közéjük. Ipari foglalkozást^ helyesebben vállalkozást, mind­össze 10 főnél, kevesebb mint 3°/o-nál találtunk. Ebből 2 mészáros, 1 lakatos és mozitulajdonos, 1 asztalos, 1 ecetgyáros nagykereskedő, valamint 5 gőzmalom­tulajdonos és egyben gabona- és lisztkereskedő. A többségüknek az ipari és kereskedelmi vállalkozás mellett földbirtoka is volt. Láthatjuk, hogy a virilisek köre viszonylag szűk volt: 280 család, 65 év alatt. Még kisebb volt ebből a gyakran szereplő, egymással szorosan összefonó­dott réteg. Ezt az összefonódást erősíti meg az az adat is, hogy a jegyzékeken szereplő 356 személy közül 109-nél valószínűsíthető, hogy felesége is virilis csa­ládból származott, vagy nők esetében, hogy apja is virilis volt. Igen magas ez az arány: 28,9%. Ha a gyakori neveknél esetleg tévedtünk is, ezt ellensúlyozza az a tény, hogy sok virilis feleségének nevét nem tudtuk kideríteni. Globális összképként elmondhatjuk, hogy a vizsgált időszakban egy meg­lehetősen szűk körű, főleg a földbirtokra alapozott vagyonú virilis réteg kép­viselte városunk vezető elitjét. Hogy a város vezetésében a döntő szó a viriliseké volt, bizonyítja a politi­kai aktivitás, a döntéshozatalban való részvétel vizsgálata is: 1900-Ъап a város 31 választott vezetője közül 20 olyan, akinek neve szere­pel az általunk vizsgált virilislistákon. Ugyanezen évben a 16 hivatalból kép­viselő-testületi tagból 14 volt ilyen. A főbb bizottságok (csak azokat vettük szá­mításba, ahol fontos kérdések dőltek el) 75 helyéből 45-öt 26 virilis töltött be. Volt aki 4—5 bizottságban is tag volt. Az erre az évre érvényes választott kép­viselői névsorban 16 olyan egyén szerepelt, aki más években virilis jogon volt tag. 25 1905-ben a 38 vezető tisztviselő közül 19, a 17 választott megyebizottsági tagból 10, tehát a döntő többség volt virilisekkel betöltve. A bizottságok 105 helyéből 67-et 27 befolyásos virilis foglalt el. 1913-ban 24 megyebizottsági tagból 18, 111 bizottsági helyből 79 (37 személy­lyel betöltve) volt az övék. 1929-ben a 7 városi vezetőből 2 virilis (megnőttek a szakmai követelmények és a feladataik), a 97 bizottsági helyből 21 virilis 55-öt töltött be, mind a 15 vá­197

Next

/
Thumbnails
Contents