Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)
Fekete István: Nagykőrös város virilis képviselői (1878–1943)
ügyelő bizottságaiban 24 szerepel a virilisek közül 96 fő, az összes virilis 26,9°/o-a, akik a lehetséges helyek 30,6 Q /o-át töltötték be. (Az említett névsorokban nem virilisekkel nem is igen találkozunk.) A 96 személy közül 33 100 holdon felüli birtokos, és szerepelnek rajtuk kívül az összes jelentős kereskedők. A részvételi arányuk mégsem túl magas. Ennek okát abban látom, hogy ezek a körök adják a hivatalból tagok és a rendszeresen megválasztottak nagy többségét, ők a virilisek politikailag legaktívabb rétege. A szereplők 12,6°/o-ánál találunk kereskedő foglalkozást, akik csak a helyek 9,9°/o-át (80) szerezték meg, tehát szereplésük az átlag alatti, pedig a 17-ből 7 földbirtokkal is rendelkezett. Ennél jóval jelentősebb volt ennek a rétegnek a szerepe a város életében. Ezt bizonyítja a város gazdasági életét teljesen kézben tartó négy nagy kereskedőcsalád, a Benedek, Pláger, Neu, Rosenfeld családok tagjainak gyér szereplése. A nagymérvű koncentráció is ebbe az irányba hatott, de a liberálisabb években viriiisként vagy választottként ők mindig szerepelnek a képviselő-testületben és érdekeiket más úton, amíg lehetett, mindig biztosítani tudták. A virilisek vagyonának nagysága elég jelentős volt. Kisiparos egyáltalán nem kerülhetett be közéjük. Ipari foglalkozást^ helyesebben vállalkozást, mindössze 10 főnél, kevesebb mint 3°/o-nál találtunk. Ebből 2 mészáros, 1 lakatos és mozitulajdonos, 1 asztalos, 1 ecetgyáros nagykereskedő, valamint 5 gőzmalomtulajdonos és egyben gabona- és lisztkereskedő. A többségüknek az ipari és kereskedelmi vállalkozás mellett földbirtoka is volt. Láthatjuk, hogy a virilisek köre viszonylag szűk volt: 280 család, 65 év alatt. Még kisebb volt ebből a gyakran szereplő, egymással szorosan összefonódott réteg. Ezt az összefonódást erősíti meg az az adat is, hogy a jegyzékeken szereplő 356 személy közül 109-nél valószínűsíthető, hogy felesége is virilis családból származott, vagy nők esetében, hogy apja is virilis volt. Igen magas ez az arány: 28,9%. Ha a gyakori neveknél esetleg tévedtünk is, ezt ellensúlyozza az a tény, hogy sok virilis feleségének nevét nem tudtuk kideríteni. Globális összképként elmondhatjuk, hogy a vizsgált időszakban egy meglehetősen szűk körű, főleg a földbirtokra alapozott vagyonú virilis réteg képviselte városunk vezető elitjét. Hogy a város vezetésében a döntő szó a viriliseké volt, bizonyítja a politikai aktivitás, a döntéshozatalban való részvétel vizsgálata is: 1900-Ъап a város 31 választott vezetője közül 20 olyan, akinek neve szerepel az általunk vizsgált virilislistákon. Ugyanezen évben a 16 hivatalból képviselő-testületi tagból 14 volt ilyen. A főbb bizottságok (csak azokat vettük számításba, ahol fontos kérdések dőltek el) 75 helyéből 45-öt 26 virilis töltött be. Volt aki 4—5 bizottságban is tag volt. Az erre az évre érvényes választott képviselői névsorban 16 olyan egyén szerepelt, aki más években virilis jogon volt tag. 25 1905-ben a 38 vezető tisztviselő közül 19, a 17 választott megyebizottsági tagból 10, tehát a döntő többség volt virilisekkel betöltve. A bizottságok 105 helyéből 67-et 27 befolyásos virilis foglalt el. 1913-ban 24 megyebizottsági tagból 18, 111 bizottsági helyből 79 (37 személylyel betöltve) volt az övék. 1929-ben a 7 városi vezetőből 2 virilis (megnőttek a szakmai követelmények és a feladataik), a 97 bizottsági helyből 21 virilis 55-öt töltött be, mind a 15 vá197
