Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Fekete István: Nagykőrös város virilis képviselői (1878–1943)

lasztott megyebizottsági tag közülük való, és a választott képviselők listáján 29-en szerepeltek. Az itt elmondottak úgy értendők, hogy virilisnek vettük azokat is, akik abban az évben ugyan választottként vagy hivatalból voltak képviselő-testületi tagok, de csatlakozó évek virilislistáin szerepeltek. Ha ezeket az embereket közelebbről megnézzük, a következő vonásokat látjuk: Az egész korszakon keresztül a döntéshozatal posztjait egy szűk, 40—50 tagból (40 család) álló csoport foglalja el, amelynek tagjai végig rendelkeznek a virilitás kellékeivel, de sokszor, fiatalabb éveikben, választottként vagy hivatalból tagként szerepelnek a képviselő-testületben. Nagybirtokosok, legtöbbször nemesi eredetűek, diplomájuk van (ügyvéd, gazda, tanár), több helyi bank és részvénytársaság vezetőségi tagjai. 4. A három történeti korszak virilisjegyzékeinek összehasonlító elemzése A vizsgált anyagban három korszakot különítettünk el: 1878—1918., 1920 —29., 1931—43. Ennek az elkülönítésnek részben történelmi okai vannak, így elválasztódnak a valóságban is eltérő szakaszok: monarchia, Horthy-rendszer konszolidálása, válság és háborúra készülődés. A technikai ok pedig az volt, hogy az 1929, évi XXX. tc.-vel lecsökkentették a virilisek számát 38-ra. Az összehasonlításnál problémákat okozhat a korszakok eltérő hossza (40, 9, 12 év), a virilislisták létszámában beállt változás, a metszetévek eltérő száma (4, 3, 3) a különböző korszakokban, de ezeket az elemzésnél mindig igyekeztünk figyelembe venni, másrészt az évenkénti elemzés a szükséges korrekciókat és finomításokat felszínre hozta. Ugyanazokat a csoportokat és összefüggéseket vizsgáltuk meg, mint a globális elemzésnél. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy ezek a csoportok átfedik egymást. A különböző mutatók kombinált elemzésére sajnos sem a forrásbázis nem adott lehetőséget az adófajták elkülönítetlensége miatt, sem matematikai tudásunk nem volt hozzá elegendő. Űgy véljük azonban, hogy leegyszerűsített módszerünkkel is fel tudtuk tárni a virilisek alapvető szociológiai rétegződését és ezeknek a rétegeknek a szerepét a város vezetésében. Vizsgálódásaink középpontjában az egyes csoportok korszakokon belüli súlya, korszakokon belüli és korszakok közötti személyi és csoportos kontinuitása áll. A korszakokon belüli finomabb elemzést az évenkénti vizsgálat fogja adni. Az elemzés alapjául szolgáló adatbázist a mellékelt táblázat mutatja. A csoportok korszakok közötti kontinuitásának mértékét a beléjük tartozó személyek százalékos arányának (2. oszlop) és a megszerzett helyeik százalékos arányának (3. oszlop) változásai adják meg, az átlagos előfordulás mutatói (4. oszlop) is ezt fejezik ki. A korszakok közötti személyi kontinuitást az egy-egy csoportba tartozó személyek összeadott összlétszáma és a globális elemzésnél bemutatott abszolút számuk közötti eltérés mutatja. (Minél nagyobb ez az eltérés, annál több a 2—3 korszakon keresztül szereplő személy az adott csoportban. Pl. a nemesi eredetűek összes száma a globális elemzésnél 84 fő volt. Itt 68 + + 36 + 16 = 120, tehát igen magas a több korszakon át virilis nemesek aránya.) A személyek korszakokon belüli kontinuitását a 4. oszlopban szereplő átlagos előfordulási mutatók jelzik. Minél jobban megközelítik ezek a számok a korszakban megvizsgált virilislisták számát (4, 3, 3), annál nagyobb abban az 198