Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

G. Sin Edit: Az 1934–35-ös szentendrei polgármesterválság

got. Ezért főispáni hozzájárulással arra a baráti szívességre kérte szentendrei kollégáját, Starzsinszkyt, hogy vezesse le a szertartást a legnagyobb diszkrécióval Starzsinszky Duna-parti, szökőkutas luxusvillájában. Az ünnepélyes aktusnak csupán Starzsinszky, Starzsinszkyné és dr. Dezsőfi Ferenc szentendrei aljegyző, egyben anyakönyvvezető-helyettes voltak a tanúi. A titok egy álló hónapig valóban titok maradt annak ellenére, hogy az élelmes fővárosi újságírók hamar megsejtettek valamit, s nap mint nap ostromolták a szentendrei városházát. Starzsinszky és Dezsőfi szilárdan állták az ostromot, a Pesti Napló augusztus 22-i száma mégis részletes tudósítást közölt Sipőcz házasságkötéséről, melynek színhelyéül tévesen a budapesti VIII. kerületi anyakönyvvezetői hivatalt tüntette fel. A szeptember 1-i újságok azonban már a szentendrei esküvő legapróbb részleteit is közölték. Az Esti Kurir egész oldalas cikkének kiemelt sorai a tragikomédia politikai elemeire is utalnak: „Hogyan folyt le a romantikus házasságkötés a szentendrei polgármester Duna-parti villájában? — Formális megállapodás történt, amely szerint a keresztény községi párt változatlanul támogatja működésében a polgármestert, ezzel szemben Sipőcz Jenő kijelentette, hogy megindítja a válópert. — Sipőcz Jenő azon a címen akar válni a feleségétől, hogy «-tévedett a személyben«. — Sipőczné kijelentette, hogy nem válik, mert semmi okot nem szolgáltatott a házasság felbontására." A Magyarország ugyancsak egész oldalas, Sipőcz és neje fényképével megjelent cikkében többek között Starzsinszky is nyilatkozott az eset miatt erősen kompromittált város védelmében: „Mindenek előtt azokat a híreket szeretném megcáfolni, amelyek szerint Szentendrén tömegesen kötnének házasságot a budapestiek és más városbeliek, mert itt a házasságkötés nagyon könnyen megy, sőt már azt is rebesgetik, mintha Szentendrén lenne a magyar gretna-greeni kovácsműhely." Sipőcz János házasságkötéséből az elkövetkező szentendrei botrányok vonatkozásában is több általános tanulság levonható: egyrészt képet ad arról, hogy az inkorrekt módszerekkel dolgozó, szenzációkra vadászó polgári sajtó viszonylag kis ügyek miatt is végzetesen képes kompromittálni magas beosztású hivatalnokokat a harmincas években. Másrészt képet ad arról is, hogy az 1931-es magyarországi hivatalos erkölcsi felfogás szerint megbocsáthatatlanabb bűn keresztény polgármesternek zsidó nővel házasságot kötnie a nap mint nap elkövetett sikkasztásoknál, hivatali visszaéléseknél. Lényegében ezzel a Starzsinszkyra nézve viszonylag még ártalmatlan eseménnyel kezdődött a szentendrei polgármester ellen indított, egyre súlyosabbá váló támadások sorozata. A „gretna-greeni kovácsmester" vádja még inkább mosolyt keltő, mint veszélyes vád. Az Esti Kurir alig két hét múlva megjelenő, szeptember 12-i számában közölt vádak azonban már valóban veszélyesek, önmagukban is elegendők egy polgármester megbuktatásához: „A 7200 lelket számláló városka fulladozik az adósságokban. 158 154 pengőt tesz ki az adósságnak csupán az a részlete, amely 1930-ban volt esedékes." Az adósság néhány tétele: a város 1929. január 1. óta egyáltalán nem fizetett villanyszámlát, nem törlesztette a bérház- és kaszárnyaépítésre felvett kölcsön utóbbi évi részleteit. Még súlyosabb vád, hogy az erdőkerítésre felvett 18 000 pengős, a vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésére kamatmentesen felvett 30 000 pengős kölcsönt „a város vezetősége teljesen törvényellenesen más célra használta fel". Az ország második legkisebb városa, Szentendre „ .. . Magyarország 45 megyei városa közül a legdrágább közigazgatási apparátussal rendelkezik ... A város vezető tisztviselői évek óta olyan illetményeket élveznek, ame175