Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)
G. Sin Edit: Az 1934–35-ös szentendrei polgármesterválság
lyëket a legjobban szituált megyei városok: helyzetét is messze felülmúlták. Szentendre polgármesterének illetményei pontosan 20 650 pengőt tesznek ki. .. Pest vármegye alispánjának például évi 3280 pengős reprezentációs költség jár, ugyanakkor a kis Szentendre évi 5000 pengőt utal ki polgármesterének... A város jövedelmi forrásai már évek óta nem fedezik az egyre növekvő deficitet . .. Hiába viharzott fel az ellenzék, a város közgyűlésein a polgármester állandóan csak azt hajtogatta, hogy a város háztartásában nincs semmi baj ... A város gazdálkodásának bukását csak ideig-óráig tolják ki azok a kölcsönök, amelyeket a város nem arra a célra fordít, amelyre felvette." (A szentendrei állapotokat pellengérre állító cikkel egy oldalon — mintegy kontrasztként — közli az Esti Kurir azt a glosszát, amely arról szól, hogy az államnak annyira takarékoskodnia kell, hogy a miniszter viselt egyetemi tanároknak nem a miniszteri nyugdíjat, hanem az annál jóval alacsonyabb tanári fizetést tudják csak adni.) A város vezetőséget kegyetlen szókimondással leleplező cikkhez valószínűleg a polgármesteri székre pályázó Papp Viktor, a helyi képviselő-testületen belüli ellenzék vezére adott információkat. A cikk megjelenésével nagyjából egyidőben Papp Viktor hivatalos feljelentést tett az alispánnál Starzsinszky és a város többi vezető tisztviselője ellen, mert a város 1930-as évi zárszámadása hamis adatokat tartalmaz a városvezetőség pénzügyi visszaéléseinek leplezésére. Papp Viktor 14 részletesen kidolgozott, adatokkal indokolt pontba foglalta panaszait. Néhány vádja: az 1930-as zárszámadásból szándékosan kihagytak néhány kifizetetlen számlatartozást, az iparostanonc-otthon építésére a miniszter által kiutalt vasanyagot a városvezetőség ócskavasként, áron alul eladta, 4— 5000 pengő hiányzik az izbégi óvoda építésére kiutalt összegből, a polgármester lakásán felszerelt telefon számláit a város fizette, az ínségmunka-akció keretében a polgármester villájának a környékét rendezték, szabálytalanságok történtek az ínségmunkások munkadíjának a kifizetése körül, évek óta halogatják a vadkárosult lakosok kártérítését, a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveibe az ülésen elhangzottakat több ízben nem a valóságnak megfelelően rögzítették. A 14 súlyos vád között szerepelt az a kezdetben jelentéktelennek tűnő pont is, hogy a város 1929. évi irodaszer-szükségletének a beszerzésekor a városvezetőség szabálytalanul járt el. Az alispán 1931. szeptember 14-én Papp Viktor feljelentése alapján elrendelte az 1930-as szentendrei számadások felülvizsgálatát. A főispán 366. f. i./32. számú, szigorúan bizalmas levelében ezt írja az alispánnak: ,,Magam részéről is fel kívánom hívni Alispán úr figyelmét Szentendre megyei városban előfordult szabálytalanságokra és egyben felkérem, hogy ezen ügyben szigorú vizsgálatot tartani szíveskedjék. 1932. évi március hó 17-én." 1932. április 13-án délelőtt 9 órakor megtartották a vizsgálatot a polgármesteri hivatalban, de a vizsgálat eredményét hosszú ideig nem hozták nyilvánosságra. November 2-án Papp Viktor reklamált, amiért a feljelentés benyújtása óta semmi nem történt. A következő hónapban, decemberben újabb fordulat következett: Starzsinszky feljelentette Papp Viktort rágalmazásért. 1933. február 13-i keltezéssel, Ney főjegyző aláírásával végre megszületett a 19 oldalas véghatározat: ,,Papp Viktor szentendrei lakosnak dr. Starzsinszky László polgármester és általában Szentendre megyei város vezető tisztviselői ellen emelt panaszait mint alaptalanokat el kell utasítani... A tényállás felderítése végett lefolytatott vizs176
