Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Dóka Klára: Szentendre társadalma az összeírások tükrében (1808–1848)

idő alatt jól fel tudta szerelni gazdaságát: a ház mellett nagyobb szőlőterületet vásárolt, szántót, állatokat szerzett. Mellettük a szegény réteget (nincstelenek, csak szőlővel és házzal rendelkezők) a gazdagabb szőlőtulajdonosok által teremtett munkaalkalom stabilizálta. * * * Szentendre gazdasági és társadalmi élete a XIX. század közepére szinte kizárólag a szőlőbirtokon alapult. A népesség növekedése megállt, a lakosság stabilizálódott. Az ipari fejlődés megfelelő tőke és piaci lehetőségek hiányában megakadt a kézműipar szintjén. A meggazdagodó és elszegényedő mesterek egyaránt a mezőgazdaság felé fordultak. A lakosság gyarapodása során a birtokba vehető föld- és szőlőterület megfogyatkozott, a stabilizálódás után a társadalmi mozgás a szegényebb és gazdagabb réteg polarizálódásában mutatkozott meg. A betelepülni kívánó és a közvetlen környéken laikó népességet a városi társadalom már csak munkaerőként tudta asszimilálni. JEGYZETEK 1 Bottló Béla: Az 1828. évi országos összeírás. A történeti statisztika forrásai. Bp., 1957. Az általános értékelés mellett felsorolja az irodalmat is. 268. Ujabb feldolgozás: Baracka Istvánné: Kőszeg társadalmi és gazdasági helyzete az 1828. évi összeírás tükrében. Történeti Statisztikai Évkönyv 1960. 87—111. A tanulmányban felhasznált összeírás: Magyar Országos Levéltár (OL) Regnicolaris lt. N. 26. Pest megye, Szentendre. 2 Ezt igazolja: Opolczer Júlia: Szentendre településföldrajza. Bp., 1938. 30—31. 1830ban a lakosság 3146 fő. 3 Fényes Elek: Magyar Országnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geográphiai tekintetben. Pest, 1843. II. kiad. II. 355. 4 OL N 26. Pest megye, iparos összesítés. 5 Dóka Klára: A szentendrei kézműipar (1690—1848) Studia Comitatensia 3. Szentendre, 1975. 167—179. 6 Pest megyei Levéltár, Szentendre város lt. Adóösszeírások: 1808., 1828., 1848. 15