Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Dóka Klára: Szentendre társadalma az összeírások tükrében (1808–1848)

— szántója, szőlője l-nek, — szőlője, állata l-nek, — háza 17-nek, — szántója l-nek, — szőlője 28-nak, — nincstelen volt 28. Izbég: c) csoport esetén (35 család) — komplex gazdasága volt l-nek, — háza, szántója, szőlője 2-nek, — háza, szőlője, állata 5-nek, — háza, szőlője 14-nek, — háza, állata 2-nek, — szántója, szőlője l-nek, — háza 6-nak, — szőlője 2-nek, — nincstelen volt 2. Az újabban beköltözött és stabilizálódott réteg tartozik e csoportba. Köztük viszonylag kevés a nincstelen, de a komplex gazdaság is. A beköltözők már szereztek bizonyos vagyont, de csak lassan gazdagodtak. Számukra legelső feladat a ház- és szőlőtulajdon megszerzése, ezt követi — a lehetőségekhez képest — a szántó és az állatállomány. Szentendre : d) csoport esetén (349 család) — komplex gazdasága volt 25-nek, — háza, szántója, szőlője 76-nak, — háza, szőlője, állata 5-nek, — háza, szántója 2-nek, — háza, szőlője 116-nak, — háza, állata 2-nek, — szántója, szőlője 8-nak, — háza 40-nek, — szőlője 41чпек, — állata l-nek, — nincstelen volt 33. Izbég: d) csoport esetén (52 család) — komplex gazdasága volt 15-nek, — háza, szántója, szőlője l-nek, — háza, szőlője, állata 2-nek, — háza, szántója l-nek, — háza, szőlője 21-nek, — háza, állata l-nek, — háza 9-nek, — szántója l-nek, — nincstelen volt 1. A lakosság legszélesebb rétege a XIX. század első felében nem szakadt el a várostól. Az e csoportba tartozó népesség erősen polarizálódott, a szegényebbek és gazdagabbak rétege elvált egymástól. A gazdagabb lakosság a hosszú 14