Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Asztalos István: Munkás- és szegényparaszt-mozgalmak Aszódon és a Galga völgyében I. (1919. júl. 31-ig)

ták a minisztérium polgári minisztereit és szerintük a »Burzsuj« kormány nyakára mind sűrűbben és hangosabban követelték a kötelet." 1919. március 21-én éjjel az aszódi Vass-féle nyomdában lázasan dolgoztak a gépek és nyomdászok. Másnap reggel a községben és a Galga menti falvakban falragaszok hirdették, hogy Budapesten a proletariátus vette kezébe az ország irányítását.

106 Megalakult a Magyar Tanácsköztársaság, a földkerekség második proletárállama. A Magyar Tanácsköztársaság helyi eseményei a Galga völgyében 1919. március 22-én a délelőtti órákban az aszódi járás központjában, Aszódon minden külÖBÖsebb rendzavarás nélkül megtörtént a hatalomátvétel. A KMP befolyása alatt álló szervezett munkásság már hetekkel előbb felkészült erre az eseményre. A különböző hivatalokban megjelentek a munkásmegbízottak, és a hivatalnokoktól átvették a vezetést, az irányítást. „Bámulatos azonban a munkásság szervezettsége. Az igaz, hogy például a főszolgabírói hivatal és az egyik pénzintézet vezetőségébe egy-egy asztalosmunkás került, de ott van azonnal. — A többi tudja, hogy az van oda beosztva, a helyét más nem próbálja elfoglalni ... a munkásság a helyén van. Egy-két óra alatt gazdát cserélnek az íróasztalok, és olyan biztos a fellépésük, hogy abból látszik, hogy a nagy változás nem váratlanul jött, hanem alaposan volt előkészítve .. ."

107 A járás vezetésével azokat a munkásokat bízták meg, akik eddig is irányító szerepet töltöttek be az aszódi proletárok között. Csiki Imre, Milodánovits Márton, Huszár József Lloyd-gyári munkások, továbbá a község pártszervezetének titkára, Feuerer Miksa, aki egyébként a nemzetőrség parancsnoka is volt, valamint Akácsos András főgimnáziumi tanár alkotta a járási ideiglenes direktóriumot, ők a „népbiztosok". Melléjük négy póttagot is választottak.

108 A 21 tagú munkástanácsban a Lloyd-gyári munkások mellett a helyi agrárproletárok képviselőit is megtaláljuk. — A belbiztonság érdekében átszervezték a nemzetőrséget és a csendőrséget. Megalakították a Vörös Őrség 100 főből álló helyi alakulatát, amelynek parancsnokává ismét Feuerer Miksát nevezték ki.

109 A Galga menti községekben Aszód példája nyomán egymás után alakultak meg az ideiglenes direktóriumok, amelyek vezetésében azonban számos helyen továbbra is a jegyzők, a jobb módú gazdák játszottak az irányító szerepet. Egy későbbi jelentésből tudjuk, hogy a kiküldött nyomozók szerint a gödöllői és aszódi járásokban a vezetők közül többen alkalmatlanok tisztségükre, nagy a zsidógyűlölet és sokan visszaélnek hatalmukkal.

110 Az aszódi járás közigazgatását irányító főszolgabírói hivatalt megszüntették. Sárkány főszolgabírót és helyettesét felmentették állásából, de a beosztott tisztviselők továbbra is hivatalukban maradtak.

111 A közigazgatási népbiztos március 22-ét követő hetekben Akácsos András, aki nagy ügybuzgalommal végezte munkáját.

112 Miután a Javító Intézet igazgatásával megbízták, a közigazgatás vezetését Huszár József Lloyd-gyári asztalosmunkás vette át.

113 Szerteágazó, sokirányú munkájukat kezdetben sikeresen végezték. így ír erről Kmett Lajos, a hévízgyörki direktórium tagja: „Nekünk kellett a községről gondoskodni, a nyári munkák elvégzését ellenőrizni, az élelem és ruhaneműek igazságos, megfelelő elosztását elvégezni, a községben a rendet fenntartani."

114 A későbbiekben, a Tanácsköztársaság utolsó heteiben a Járási Munkástanács, de a 136