Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)
Asztalos István: Munkás- és szegényparaszt-mozgalmak Aszódon és a Galga völgyében I. (1919. júl. 31-ig)
Április 22-én, a budapesti háborúellenes tüntetéssel egyidőben Aszódon is nagyszabású megmozdulásra került sor. Az összegyűlt tömeg forradalmi dalokat énekelve vonult végig a községen. A gyűlést az akkori Weiner-szálló (ma Helyőrségi Klub) udvarán rendezték meg. A két szónok, Szatmári János és Diószegi Imre békét és demokratikus jogokat követelt és hangsúlyozta, hogy ebben a proletariátus nem ismer megalkuvást, nem tűr félrevezetést. 7 ' 1 Néhány nap múlva, május elsejét is nagy tömeget megmozgató rendezvénnyel ünnepelték meg. „Aszód munkásai már kora reggel végigvonultak a Fő úton a Piac térre. A világbékét és a demokratikus választójogot éltették mintegy kétezren. Cseh Lajos a helyi munkásszervezet részéről, majd Szabó János, a pártközpont kiküldötte mondott beszédet." 75 A Lloyd-gyári munkásszervezetben Csiki Imre és Milodánovits Márton köré ekkorra már kialakult egy olyan baloldali mag (Huszár József, Széles András, Steiner József, Bekker, Farkas stb.), amely az „orosz utat" követve a fennálló feudálkapitalista rendszer megdöntéséért is hajlandó volt harcba menni. Szorosabbra fűzték kapcsolataikat a községben tevékenykedő szociáldemokratákkal, baloldali munkásokkal és szegényparasztokkal. Ezt követően jelentős szervező munkát fejtettek ki a Galga menti községekben, így Túrán, Galgagyörkön, Galgamácsán, Kartalon, Hévízgyörkön és Bagón. Ennek hatása néhány hónap múlva az említett falvak forradalmi hangulatának és elszántságának fokozódásában mutatkozott meg. 70 A budapesti MÁV Gépgyárban lezajlott véres események tiltakozásául 1918 júniusában országos politikai sztrájk robbant ki. Ezért az aszódi munkásság június 23—28-ig, a munkásegységhez hűen szolidaritási sztrájkot hirdetett. 7 ' A Galga-völgyi szervező munka eredményeként Túrán, a vasúti pályamunkások is csatlakoztak a munkabeszüntetéshez. „Túra községben 120, százhúsz pályamunkás tette le a munkát azon kijelentéssel, hogy ha golyóval tüzelnek sem dolgoznak. .. Egyéb rendzavarás nem történt. A munkások legnagyobb része Túra községbeli. A csendőrséget rendfenntartásra utasítottam." 78 Ezek a tettek nemcsak a környék, de az ország munkásainak a figyelmét is felkeltették. Az aszódi forradalmi munkásságot mind gyakrabban emlegették a csepeli és a többi nagy budapesti gyárak munkásságával egy sorban, ami elismerése volt a nagyszerű helytállásoknak. Forradalmi tettei alapján ettől az időtől kezdve Aszód a magyar munkásmozgalom egyik vidéki fellegvára lett. 79 1918 októberében Magyarország a forradalom küszöbén állt. A teljes katonai összeomlás elkerülhetetlen volt. Az ország belsejében és a frontokon uralkodó forradalmi hangulatot nem lehetett megfékezni már sem fegyverrel, sem börtönnel, sem kivégzéssel. Október 25-én megalakult a Nemzeti Tanács, az egyes gyárakban, üzemekben szerveződtek a munkástanácsok. A proletariátus legjobbjai készültek a forradalomra, az „orosz út" követésére. Ezt tették az aszódi munkások és az Aszód környéki agrárproletárok is. Az őszirózsás forradalom" győzelmétől a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásáig Az 1918. október 31-i győzelmes budapesti polgári demokratikus forradalom hírét Csiki Imre, Steiner József és még egy Lloyd-gyári munkás hozta meg Aszódra. Az eseményről a szemtanú, a Lloyd-gyár egyik munkása, Torda János tudósít bennünket: „Budapestről hévvel Gödöllőig, és onnan a királyi 132
