Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Asztalos István: Munkás- és szegényparaszt-mozgalmak Aszódon és a Galga völgyében I. (1919. júl. 31-ig)

uradalom 2 muraközi lován jöttek a gyárba. Esős idő volt, sárosak voltak. A munkásság ujjongva fogadta őket. A gyári őrségtől rögtön elszedték a fegyvereket. Az őrség parancsnoka Kunu István szakaszvezető volt. A repülőgépekről leszedték a gépfegyvereket és a lőszert. Elindult a menet a csendőrséget leszerelni.. ,"

80 A másik szemtanú, a Javító Intézet igazgatója, Légrády György visszaemlékezéséből tudjuk, hogy az egész akciót a Lloyd-gyári munkások vezetésével, szervezetten bonyolították le. Lefegyverezték a csendőrséget, a Piac téren tartott népgyűlésen a szónokok a tömegek vágyának és gondolatainak adtak hangot, amikor ,,.. . az egyik a »szabadság, egyenlőség, testvériséget« hangoztatta, a másik szidta a közigazgatást, a harmadik örömmel adta hírül, hogy a háború megszűnt, stb.. . ."

81 A lefegyverzett csendőrség helyett azonnal megalakították a polgárőrség helyi alakulatát, amelynek vezetésével Feuerer Miksa joghallgató, tartalékos főhadnagyot bízták meg. Ugyanezen a napon megalakították a 48 tagú Nemzeti Tanácsot.

82 Aszódon rend és nyugalom uralkodott. A forradalmi hullám végigsöpört az egész Galga-völgyön. Elemi erővel szabadultak fel a visszafojtott indulatok. Az államhatalom és a helyi közigazgatás szétesése és a csendőrség tétovázása következtében számos faluban spontán forradalmi megmozdulásokra, helyenként szélsőséges kilengésekre került sor. Több községben felelősségre vonták a jegyzőket, akik közül egyeseket a népharag zavart el, míg mások jobbnak látták, ha elköltöznek abból a faluból, ahol a háború alatt szinte élet és halál urai voltak. (Pl. Boldog, Bag, Túra stb.)

83 Püspökhatvanban „ ... részeg katonák lövöldöztek, lefegyverezték és lefokozták a csendőröket, fenyegették a jegyzőt.. .".

8/| Ismeretlen egyének kirabolták, majd felgyújtották Fischer Ede ligetpusztai házát és dohánypajtáját.

85 Feltörték Kann Sándor galgamácsai üzletét, raktárát és lakását, tettükkel 150 000 korona kárt okoztak.

86 Fegyverhez jutott galgamácsai suhancok lövöldözéseikkel tartották rettegésben a lakosságot.

87 Kifosztották a dányi plébániát.

88 Az ezekben az akciókban részt vevő felelőtlen elemek mozgalmaikban a végsőkig elkeseredett és éhező tömegek elégedetlenségére támaszkodtak, s lopásra, fosztogatásra bujtották a népet. A helyzet tarthatatlanságát felismerve — Aszódhoz hasonlóan — más községben is megszervezték a polgárőrséget. Túrán és Ikladon e fegyveres szervezet több hétig tevékenykedett.

89 Aszódon, ahol a szervezett munkásság tudatos irányításával zajlottak le a forradalmi megmozdulások, semmi rendzavarás nem történt. A komoly katonai erőt képviselő aszódi (kezdetben községi, később járási) polgár-, majd nemzetőrséget azonban felhasználták a környékbeli kilengések megfékezésére, a zilált közbiztonság helyreállítására. Hatvanban vasúti fosztogatókat,

90 Zsámbokon a Beniczky-birtok kirablóit,

91 Isaszegen a parancsot megtagadó nemzetőröket

92 fékezik meg imponáló határozottsággal. A szervezetet, az időközben megalakult Aszód és Vidéke Nemzeti Tanács felhívása alapján a vidék községeinek, intézményeinek az anyagi hozzájárulásával tartották fenn.

93 A járási polgárőrség megalakulását követően a községi polgárőrségek feleslegessé váltak, működésüket beszüntették. Az országos Nemzeti Tanács mintájára, november első napjaiban Aszód példájára a többi Galga menti községben is megalakultak a helyi nemzeti tanácsok. Ezeknek a „néphatalmi" szerveknek a vezetésére az esetek többségében a falu plébánosát vagy jegyzőjét választották meg, de tagjai között találjuk már 133