Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)
Asztalos István: Munkás- és szegényparaszt-mozgalmak Aszódon és a Galga völgyében I. (1919. júl. 31-ig)
1880 % 1910 % 16 106 77,5 26 437 89,— 3 904 18,7 2 354 7,9 664 зд 817 2,7 103 0,7 90 0.5 19 a mezőgazdaságban kívánták fiaztatni. Ezekbe az uradalmakba százával szerződtek cselédnek, részeseknek a birtok nélküliek, s váltak ezáltal agrárproletárrá, a napi betevőért napkeltétől napnyugtáig dolgozó kiszolgáltatottakká. 16 Az Aszód környéki népesség összetételét a nemzetiségek jelentős száma is figyelemre méltóvá teszi. Még a XVIII. században — részben a spontán belső vándorlás, részben pedig a földesurak (Podmaniczky, Prónay, Ráday) telepítő akciói következtében — kerültek ide. Elsősorban észak-magyarországi szlovák, továbbá a német-római birodalomból betelepített német (ún. sváb) parasztok. Ezekben az évtizedekben szivárogtak be a birodalom más részeiből az első zsidó vallású telepesek is, akik elsősorban kereskedelemmel és iparral foglalkoztak. J7 Az utolsó nagy telepítés Grassalkovich Antal II. nevéhez fűződik, aki Kartalpusztát 1784-ben különböző községek (Ibrány, Sőreg, Keszeg, Gombos) lakóival népesítette be. 18 A tizenöt községben tehát a magyar lakosság mellett szlovák és német ajkúak éltek a századforduló táján. Magyar anyany. Szlovák anyany. Német anyany. Egyéb anyany. Egyes településekben a lakosság többségét alkotják a nem magyar anyanyelvűek. Az 1880-as évben még nagyobb a szlovákok száma a magyarokénál Ácsán, Domonyban, Püspökhatvanban, Vácegresen, Váckisújfalun, a németeké Ikladon. Az erőszakos magyarosítás hatására (sokan ugyanis a kényszer hatására magyarnak vallották magukat) a helyzet 1910-re megváltozott. Már csak Vácegresen, Váckisújfalun és Ikladon érvényes az 1880-as arány. 20 Budapest közelsége az országos átlagtól eltérően nemcsak abban kedvezett a Galga-völgy népének, hogy munkalehetőséget biztosított az elszegényedetteknek, hanem piacot is a felesleges mezőgazdasági terményeknek. Az Aszód környéki falvak gazdálkodói ezt már a XVIII. század első felétől kihasználták. 21 Ezzel egyfajta többletjövedelemre tehettek szert. Amikor azonban megvizsgáljuk életviszonyaikat, akkor döbbenünk meg, hogy az ország más tájaihoz viszonyított kedvező körülmények ellenére is mily nyomor és elmaradottság jutott osztályrészül a föld népének. A XIX. század második felétől a kapitalista termelési mód általánossá válása következtében jelentősen fokozódott a termelés Magyarországon is, ami viszont — többek között — a lakosság számának robbanásszerű növekedését eredményezte. Ezt figyelhetjük meg a Galga völgyében is. 1851 1890 1910 Lakosság száma 18 571 23 552 29 773 22 Egyes községekben különösen nagy a lélekszám emelkedése. Aszódon, Galgamácsán, Ikladon, Kartalon, Túrán megkétszereződött a lakosság. A dombok, hegyek közé bezárt települések (Ácsa, Püspökhatvan, Galgagyörk, Váckisújfalu) fejlődése viszont lényegesen lassúbb, szinte alig gyarapodott. E változás, növekedés mellett ugyanakkor nem szaporodott a parasztok kezén levő földterület, lényegesen kevesebb ház, lakás épült, mint ahogyan a fejlődés megkövetelte, ami végül is az életviszonyok javulását nehezítette, gátolta. 124
