Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma II. (A Tanácsköztársaság)

vegyeknek, árváknak, rokkantaknak, akik állami segélyen kívül más jövedelemforrással nem rendelkeztek. Munkabértérítést fizettek a vöröskatonák hozzátartozóinak. A Tanácsköztársaság az oktatásügy területén is rengeteg tennivalót talált, hiszen Magyarországon még 1919-ben is az elemi iskolák 80%-a s a középiskolák 85%-a egyházi kezelésben volt. A haladó erők régi vágyát váltotta valóra a március 29-én megjelent rendelet, amely kimondta, hogy a Tanácsköztársaság állami ügynek tekinti az oktatást és a nevelést, és a nevelési és oktatási intézeteket köztulajdonba veszi.

45 Az államosítással megvetették az alapját a modern oktatási rendszer kialakításának. Tervbe vették az egységes 8 osztályos népiskolai rendszer kiépítését, a gimnáziumok szakosítását, a munkásegyetemek létrehozását.

46 Vácon március végén a tanítók szakszervezetének alakuló ülésén Matheika János direktóriumi tag bejelentette az összes váci iskolák államosítását. Ez az intézkedés Vácon különös jelentőséggel bírt, hiszen a püspökváros iskoláinak több mint 90%-a egyházi felügyelet alá tartozott. Az órarendből törölték az eddig kötelezően előírt vallásoktatást, de lehetőséget biztosítottak a fakultatív hitoktatásra. Megszüntették az iskolások kötelező templomba járását is. Matheika János kezdeményezésére április 1-én megalakult a Magyarországi Tanítók Szakszervezetének Váci Csoportja. A szakszervezethez a váci pedagógusok jelentős része csatlakozott. Elnöknek a haladó szellemű Divényi Gyulát, alelnöknek Vass Istvánt választották.

47 Mindkettőjük liberális gondolkodása közismert volt. A szakszervezeti tagság a leghaladóbb szellemű pedagógusokból „oktatási választmányt" választott. A választmány feladata volt a közoktatásügyi népbiztos irányításával az új rendelet végrehajtása, a szocialista oktatási rendszer kiépítése. Segítségükkel valósult meg az államosított iskolák átvétele. A tanintézetek államosítása rövid idő alatt példaszerűen zajlott le. Az államosításnál is nagyobb problémát okozott a megfelelő tanerők biztosítása. A szerzetes tanárok egy része nem tett hűségnyilatkozatot, s nem vállalt állást.

48 A tanácskormány elrendelte, hogy minden járási központban s városban az összes, tanítással foglalkozók részére átképző tanfolyamot szervezzenek, s akik ezen a tanfolyamon megfelelő érzelmi hozzáállást tanúsítanak, azok taníthatnak csak az iskolákban. Ennek a tanfolyamnak a szervezésében az oktatási választmány tagjai is aktívan közreműködtek. Az átképző tanfolyam, melyet szociális kurzus néven emlegettek, július közepén indult be az összes váci és Vác környéki tanító, tanár részvételével. Az előadásokat Garami Oszkár, a polgári iskola igazgatója tartotta.

49 A tanfolyam célul tűzte ki a természet- és társadalomtudományok materialista szemléletű bemutatását s a szocialista forradalom jelentőségének értékelését. A magyar közművelődés legnagyobb problémája még a XX. sz. 20-as éveiben is az analfabetizmus volt. A Tanácsköztársaság fennállásának rövid ideje alatt hathatós intézkedéseket hozott az analfabetizmus mielőbbi felszámolásáról.

50 A művelődésügy váci irányítói is szívükön viselték az analfabetizmus felszámolásának ügyét. Matheika elrendelte, hogy a házbizalmik jelentsék a körzetükbe tartozó 10 éven felüli írni-olvasni nem tudókat.

51 Részükre, szabadidejükhöz alkalmazkodva több csoportban tanfolyamot szerveztek. Sajnos ez a szép kezdeményezés az idő rövidsége miatt nem érlelhette meg gyümölcsét. 110