Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma II. (A Tanácsköztársaság)

A forradalmi eszmékre legfogékonyabb ifjúság Vácon is lelkesen üdvözölte a proletárforradalmat. Áprilisban előbb a fiú-, majd a leánygimnázium tanulói egyöntetűen csatlakoztak a Szocialista Diákok Országos Szövetségéhez.

52 A lányés fiúiskolák felvették egymással a kapcsolatot. Közösen szerveztek önképzőköröket. A tanulóifjúság szép példáját mutatta az önfeláldozó hazaszeretetnek a Tanácsköztársaság válságos időszakában. A főgimnázium két felső osztálya szinte teljes egészében jelentkezett a frontra.

53 A Tanácsköztársaság mielőbbi feladatának tekintette a tanoncok tűrhetetlen helyzetének megjavítását is. A közoktatásügyi népbiztosság március 31-én kihirdette az ún. tanoncvédő rendelkezéseit. Az 1884-es ipartörvény bár javított valamit a tanoncoktatás tűrhetetlen helyzetén, de radikális javulást társadalmi változás nélkül nem hozhatott. A Tanácsköztársaság rendelete szigorúan megtiltotta a tanoncok bántalmazását, felemelte bérüket s leszállította munkaidejüket. A közoktatásügyi népbiztos az ipari tanulók továbbképzésére tanfolyamok szervezését írta elő.

54 Vácon az ifjúmunkás-továbbképző tanfolyam Matheika János irányításával április 10-én kezdődött meg. A tanfolyam programjában szerepelt az ifjúmunkások hiányos elemi ismereteinek pótlása, s megismertetni a tanulókkal a materialista természet- és társa dalomszemlélet alapjait. A tanfolyam végső célja az volt, hogy bepótolja az ifjúmunkások műveltségbeli lemaradását, s lehetővé tegye a rátermettek számára a felsőfokú intézményekben való továbbtanulást is.

55 Ezzel a céllal nyitották meg Budapesten május 3-án a fizikai munkások egyetemét, a Marx—Engels Munkásegyetemet. Az ipari munkások továbbképzésére szervezték a felnőttek szabadiskoláját. A szabadiskola tematikáján szerepelt a szocializmus építésének célja, a társadalom törvényszerűségeinek vizsgálata. Az általános témájú előadások mellett idegen nyelvű tanfolyamok beindítását is tervezték. Angol, francia, német és eszperantó nyelvet szándékoztak tanítani.

56 A Tanácsköztársaság kultúrpolitikája nagy szerepet szánt az eszperantó nyelvnek. Ügy gondolták, hogy a nemzetközi szocializmusnak feltétlenül szüksége van egy mindenki által könnyen elsajátítható nyelvre. A nyelvtanfolyamokat ingyenesre tervezték, az oktatás helye a Siketnéma Intézet lett volna. Júniusban Deákváron iskolát avattak.

57 Az avató ünnepélyen Klein Károly és Matheika János mondott beszédet. Hangsúlyozták a szocialista forradalom jelentőségét s a szocialista iskola embert, jövőt formáló erejét. A következő tanév gondos előkészítését célozta az a rendelkezés, amely szerint a tanügyi népbiztos felszólította a tanszereket árusító váci kereskedőket, hogy a raktáraikon levő iskolaszerékről készítsenek leltárt, s a készletet június 7-ig jelentsék a közoktatásügyi népbiztosságon. Tervbe vették a szegény gyerekek ingyentanszerrel történő ellátását.

58 A Tanácsköztársaság intézkedéseinek sorában jelentős helyet foglaltak el a gyermekvédelmi intézkedések. Bevezették az ingyenes iskolaorvosi szolgálatot. A vakációban megszervezték a gyermekek üdültetését. A gyermekek védelmét szolgálta az ún. „Gyermektanulmányi Társaság" is. Ez a csoport Vácott májusban alakult, s a közoktatásügyi népbiztosság irányítása alatt állt. A társaság tulajdonképpen a mai pályaválasztási tanácsadó intézetek feladatát látta volna el. Célul tűzték ki a pályaválasztási tanácsadás mellett a tehetséges, nehéz körülmények között élő proletárgyerekek felkutatását s elkallódásuk megakadályozását. Az intézet az 1919—20^as tanév kezdetére terül