Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma II. (A Tanácsköztársaság)

szonból építettek. A rendelet 7. §-a világosan kimondja: hogy az államosítási rendelet nem vonatkozik azokra a munkásházakra, amelyeket a munkások vagy tisztviselők maguk építettek vagy szereztek, és benne is laknak. Vácott a lakóházak államosítását Klein Károly és Lovász Mihály irányította. Vezetésükkel április elején megalakult a Lakáshivatal. A Lakáshivatal munkatársai a házbizalmik segítségével összeírták a lakásra jogosultakat. A lakáshelyzet nagyon elkeserítő képet mutatott, megközelítőleg 600 jogos lakásigénylőt találtak. Az ínséges körülmények között élők többsége a munkásság soraiból került ki. Évtizedeken át alig történtek intézkedések a lakáshelyzet megjavítására. Vácott az előző évtizedekben alig épültek munkásházak, mindössze pár lakás épült a Kobrák Cipőgyár és a Horganyhengermű Rt. mellett. Óriási volt a kontraszt az odvas pincelakásokban tbc-vel s más fertőző betegségekkel küszködő sokgyermekes családok s a tágas, egészséges villákban élő gazdagok életmódja között. A Lakáshivatal felmérései alapján közel 300 házat vettek köztulajdonba. Ezeket a több szobás, többnyire pár személy által lakott lakóházakat megosztották. A volt tulajdonosoknak családjuk nagyságától függően állapították meg lakásuk méreteit: Ez az új lakásméret a munkáscsaládok átlagos lakásnagyságának felelt meg. A lakóház fennmaradó többi részébe igénylőket költöztettek. A jogos igényeknek azonban csak a felét sikerült kielégíteni, közel 300 munkáscsalád került egészségesebb körülmények közé. Májusban Klein Károly a direktórium ülésén beszámolt a lakáshelyzet alakulásáról. Elmondta, „a lakáshelyzet tűrhetetlen — naponta kell munkáscsaládokat kiköltöztetni életveszélyes házakból, a városban a lakásszocializálási rendelet alapján a legrosszabb körülmények között élő családok helyzetét megoldották. Maradt azonban 300 olyan jogos lakásigénylő, akiknek kérelmét a lakáshiány miatt nem sikerült kielégíteni," A beszámoló után a városi Direktórium határozatot hozott a munkásházak mielőbbi építéséről, sajnos ennek a szép határozatnak a megvalósítására nem kerülhetett sor.

34 A lakóházakkal párhuzamosan államosították a szállodákat és a vendéglőket. Az Országos Vallásügyi Liqvidáló Bizottság a városi direktórium közreműködésével március 31-én zár alá vette a püspöki palotát és a püspökkertet. A kertet népkertté nyilvánították és a lakosság rendelkezésére bocsátották.

33 A Direktórium tagjai leltárt készítettek a palota kincseiről, s mindent megtettek, hogy megóvják ezeket a nemzeti kinccsé nyilvánított értékeket. A Váci Vörös Űjság április elsején felhívással fordult a váciakhoz, melyben kérte, hogy vigyázzanak a püspökpark növényzetére, kutyát ne vigyenek a kertbe, „Semmit a kéznek, mindent a szemnek" jelszót érvényesítsék. A direktórium a szocializált püspöki palota hasznosítására többféle tervet dolgozott ki, munkásotthont, népkönyvtárat vagy múzeumot szándékoztak benne nyitni. Az idő rövidsége miatt egyik terv sem valósult meg. Csupán két teremben rendeztek be szakszervezeti irodát. Köztulajdonba vették a felekezeti egyesületek vagyonát is. Április 3-án jelent meg a nagybirtok államosításáról szóló rendelet. A 100 kh-n felüli földbirtokokon termelőszövetkezetek létesültek. A termelőszövetkezetek vezetése gyakran megfelelő szakember híján a volt gazdatisztek kezébe került. A volt cselédekből, mezőgazdasági munkásokból alakult ellenőrző bizottságok működése pedig legtöbb esetben formális volt. Nem tudták ellensúlyozni 107