Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma II. (A Tanácsköztársaság)

a volt gazdatisztek gyakran rosszindulatú intézkedéseit. A termelőszövetkezetek azonnali létesítése hibás lépés volt. A parasztság számára nagy csalódást okozott, hogy a földet nem osztották ki.

3e Bár a gazdasági cselédek helyzete a bérek emelkedésével lényegesen javult, a kis- és középbirtokosok számára azonban változást alig hozott a forradalom. Vác gazdasági életében 1919-re az ipar jelentősebb tényező, mint a mezőgazdaság. A foglalkoztatottaknak kevesebb mint Уз-а szerzi csak a mezőgazdaságból a kenyerét. A nagybirtok állami tulajdonba vételét Vácott is végrehajtották. A gazdálkodás a rendeletileg előírt bérek mellett folyt.

37 A mezőgazdasági ügyek intézésére április 28-án megalakult Vácott is a Mezőgazdasági Bizottság.

38 A mezőgazdaság, s különösen a néhány holdas kisparaszti gazdaságok helyzete katasztrofális volt. A háború során az igavonó állatok többsége elpusztult. A férfiak hadba vonulása után az itthon maradt nők és öregek nem tudták a földet megfelelően megművelni. A Tanácsköztársaság vezetői világosan látták, hogy az egyik legfontosabb feladat a mezőgazdaság gyors rekonstrukciója. Egyre tragikusabbá vált a közellátás s ez is sürgős, hathatós intézkedéseket követelt. Országosan megkezdődött a mezőgazdasági hitelakció. Pest vármegyében is megalakult a Vármegyei Gazdasági Egyesület. A váci Mezőgazdasági Bizottság igényelt a Gazdasági Egyesülettől a mezőgazdasági dolgozók részére ruhát, pokrócot, lószerszámot, mezőgazdasági eszközöket, permetezőszert és műtrágyát.

39 Gazdasági felszerelések beszerzésére fordítható kamatmentes hitelakciót szerveztek. A Pest megyei kisgazdák között 20 millió koronát osztottak ki. A Vácra adott összegről pontos adatunk nincs. A helyi direktórium szigorú intézkedéseket hozott a mezei lopások megszüntetésére. A közellátás javítása érdekében szükségintézkedéseket foganatosítottak. Kötelezővé telték a mezőgazdasági termények bejelentését. Különös tekintettel a gabonára. Elrendelték a fejadagon felüli termékek beszolgáltatását. Szigorú intézkedéseket hoztak a lánckereskedelem kiküszöbölésére. Az árurejtegető, árdrágító kereskedőkkel szemben gyakran a forradalmi törvényszék szigorát alkalmazták. Az igazságos elosztás érdekében jegyrendszert vezettek be. Az áru értékesítésének, érkezésének és kiosztásának időpontját a sajtó útján hozták nyilvánosságra. Az elosztásnál a vöröskatonák családtagjai kedvezményben részesültek. A Tanácsköztársaság hadi helyzete ezt a megkülönböztetést indokolttá tette. Bevezették az élelmiszerkészlet bejelentési kötelezettségét. PL: az 5 kgnál nagyobb étkezésisó-mennyiséget be kellett jelenteni. A helyzet súlyosságát bizonyítja, hogy május elején a váciak is csatlakoztak az országos akcióhoz, a vendéglőben hústalan hetet tartottak. Később rendelkezés született a húsfejadagokról, mely szerint családonként legfeljebb 1 kg hús adható ki. Különös gondot okozott a tej ellátás. A Direktórium helyi vezetői a legnehezebb körülmények között is biztosították a 2 éven aluli gyermekek és a terhes anyák tej ellátását. Termann népbiztos felszólította a tehéntartó gazdákat, hogy 8 napon belül jelentsék teheneik számát, a lefejt tej átlagos mennyiségét és értékesítésének módját. A vendéglőket utasították, hogy élelmiszert csak az ellátatlanoknak szolgálhatnak ki. 108