Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma II. (A Tanácsköztársaság)

Pest vármegyében 38 forradalmi törvényszék alakult. Március 30-án megalakult a váci forradalmi törvényszék is. A törvényszék elnöke Kovacsik Mihály lett. Helyettese: Nyeste Mihály, tagjai: Pokorni Ödön, Pajor István, dr. Erdős Bernát, Rázmán Ferenc, Dózsa Jenő, vádbiztos: Maróti Lajos, jegyzőkönyvvezető: Matheika János. Szigorúan felléptek az élelmiszer- és árurejtegetőkkel, a rémhír terjesztőkkel szemben, pl.: Lepkó Józsefet 3 évi, 3 hónapra felfüggesztett fegyházbüntetésre ítélték, mert nem fogadta el a Tanácsköztársaság fehér pénzét. A törvényszék Steiner Salamon kereskedőt árurejtegetés és a Tanácsköztársaság rendelkezéseinek megszegése miatt 3 évi fegyházbüntetésre és 40 000 korona pénzbírságra ítélte.

25 Április 12-én a kormányzótanács 53. sz. rendelete teremtette meg a fegyveres erők tagjai feletti bíráskodásra a katonai forradalmi törvényszékeket. Ezek eleinte a hadosztály és dandár szintű egységeknél, később már a zászlóaljaknál is működtek. Pest megyében Kecskeméten, Cegléden és Vácott szerveződtek katonai forradalmi törvényszékek. A Váci Katonai Forradalmi Törvényszék április közepén alakult. Elnöke: Vida Tivadar, a 60. Vörös Dandár politikai megbízottja lett. Vádbiztosa: Dózsa Jenő. Bírái: Kovacsik Mihály és Matheika János voltak. Ez a törvényszék április 18-án Hegedűs József honvédet halálra ítélte a Tanácsköztársaság elleni izgató magatartása és kémtevékenysége miatt. Az ítéletet — a golyó általi halált — még aznap végre is hajtották.

26 A kormányzótanács május 16-án kelt 94. számú utasítása minden forradalmi törvényszéket megszüntetett, s a megyeszékhelyeken új törvényszékek létrehozását rendelte el. Ezek megszervezéséig a járási székhelyeken működő forradalmi katonai törvényszékek további működését engedélyezte. Ennek alapján a váci katonai forradalmi törvényszék is tovább működött.

27 A Tanácsköztársaság külső és belső nehézségei indokolták a statáriális bíróságok megszervezését. Vácott június 25-én alakult meg Maróti Lajos direktóriumi tag elnöklete alatt.

28 A belső rend biztosítására március 26-án a Belügyi Népbiztosság elrendelte a Vörös Népőrség felállítását. A régi rendőrségi állományt egészítették ki toborzás útján. Március végén Vácott is megalakult a Vörös Népőrség. „A váci rendőrség is megszűnt, hogy Vörös Népőrséggé alakuljon. A legénység maga választotta meg az átalakuló gyűlésen parancsnokait. A régi tisztviselők csak a címüket vesztették, személyben és munkakörben nem változtak."

29 Április második felében a legmegbízhatóbb proletárokból „Vörös Őrségi Terrorcsoportot" szerveztek. A „terrorcsoport" az állam erőszakszervezeteként kívánt funkcionálni. Az ellenforradalmi akciók megakadályozására fegyverviselési tilalmat rendeltek el, s megtiltották az összes magán-telefonbeszélgetést. Március 26-án megjelent a Tanácsköztársaság egyik legfontosabb, a termelési eszközök köztulajdonba vételéről szóló rendelete.

30 A rendelet értelmé105