Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma II. (A Tanácsköztársaság)

teni. A fontosabb üzemeket hadiüzemmé nyilvánították, s bevezették a háborús munkakötelezettséget.

1 (A Horganyhengermű Rt. és az Első Magyar Szövő Kötőgyár Rt. lett hadiüzem Vácott.) A váci hadiüzemek dolgozói a katonai fegyelem ellenére is az elégedetlenség hangadói voltak.

2 Az élelmiszerek és a tüzelő hiánya s az ebből eredő árdrágítás Vácott is elkeseredett közhangulatot szült.

3 1915-től gyakoriak a városban a spontán tüntetések. Kenyeret, zsírt, tejet s igazságosabb elosztást követeltek/

1 1917-től már országszerte mielőbbi békét követelve tiltakoztak a háború ellen. Május elsejét a kormány tilalma ellenére is megünnepelték. Vácott a tiltó rendelkezéseket kijátszva csoportokban, vendéglőkben tartottak tiltakozó gyűléseket május elsején. Októberben pedig több száz munkás részvételével háborúellenes nagygyűlést tartottak.

5 Tömegesen részt vett a váci munkásság az 1918-as januári sztrájkban is.

0 A baloldali Váci Űjság rendszeresen tudósított a háború okozta országos és helyi nyomorról. A 19 395 fős város háborús vesztesége magas, 1500 főre tehető az elesettek, eltűntek és a foglyok száma. A keleti frontról hazatérő katonák agitációja Vácra is eljutott, s ez még inkább szította az elégedetlenséget. A polgári demokratikus forradalom eszméi Vácott is termékeny talajra hulltak. A város lakossága lelkesen csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz, s Vácott is megszervezte a 21 tagú helyi Nemzeti Tanácsot.

7 1918. november 3-án megalakult a Munkástanács is. A belső rend biztosítására létrehozták a Nemzetőrséget és a Munkásszázadot. A jobboldal erői kezdettől a Nemzeti Tanácsban és a Nemzetőrségben, a baloldalé a Munkástanácsban, később a Néptanácsban és Munkásszázadban csoportosultak.

8 A koalíció bomlásával a köztük levő ellentétek Vácott is erősödtek. Az SZDP helyi szervezetének baloldali szárnya röpiratokon s szócsövén, a Váci Újságon keresztül a forradalom radikalizálódását követelte, ezzel mintegy előkészítve az utat a proletárforradalom eszméinek befogadására. [Részletesebben Alföldi Vilma Studia Comitatensia 1973. Vác munkásmozgalma I. 145—158. és Studia Comitatensia 1975. Vác munkásmozgalma II. (1907—1918) 181—201.] A munkások, a szegényparasztok, a baloldali értelmiségiek és a polgárság egy része Vácott is lelkesen üdvözölte a proletárdiktatúrát. A háború utáni borzalmas gazdasági helyzet országos és helyi szinten is rengeteg, szinte megoldhatatlan probléma elé állította a Tanácsköztársaság vezetőit. A Tanácsköztársaság kikiáltását követő napon Vácon is a direktórium vette át a hatalmat. A direktórium tagjait a város vezetői, a szociáldemokrata párt tagsága, a szakszervezetek vezetősége és a baloldali Váci Űjság szerkesztői választották. A direktórium tagjai:

9 Kovacsik Mihály: vasesztergályos, főnépbiztos. Matheika János: tanárjelölt, közoktatási és sajtóügyi népbiztos. Klein Károly: munkásbiztosító pénztári igazgató, pénzügyi népbiztos. Mathisz Mihály: cipész, népjóléti népbiztos. Maróti Lajos: géplakatos, szocializálási és jogügyi népbiztos. A direktórium megalakulásáról, intézkedéseiről falragaszokon s a helyi sajtón keresztül értesítette a lakosságot. Kezdettől legfőbb feladatának tekin100