Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma II. (A Tanácsköztársaság)

tette érvényt szerezni a Tanácskormány központi intézkedéseinek, s megakadályozni, mindenfajta ellenforradalmi tevékenységet. A Tanácsköztársaság kikiáltása után időbe telt, míg a régi közigazgatási rendszert felszámolták, s új, a proletárállam érdekeit védő hálózatot építettek ki.

10 Vácott a közigazgatás átszervezése a Tanácsköztársaság kikiáltásának hírére viszonylag rövid idő alatt megtörtént. A régi vezetőség lemondott, s az ügyek irányítását a korábban említett Ideiglenes Direktórium vette át. A helyükön maradt régi kishivatalnokok munkáját az Ideiglenes Direktórium egy-egy tagja ellenőrizte. A hatalomátvételt követően, átmenetileg sem keletkeztek zavarok a közigazgatásban. Kun Béla március 26-án az ipolyi demarkációs vonalon állomásozó katonák meglátogatása után megszakította útját Vácon. A Kúria Szállóban megbeszélést folytatott Kovacsik Mihály főnépbiztossal. Kun Béla megdicsérte a városban uralkodó példás rendet, s munkára, s ha kell, harcra buzdította a váciakat. A Tanácsköztársaság váci vezetőire mindvégig serkentőleg hatott Kun Béla elismerése.

11 A közigazgatási rendszer végleges kiépítését az áprilisi választások után hajtották végre. A választásokat a Tanácskormány április 2-án kiadott alkotmányának szellemében bonyolították le. Ez volt az első valóban demokratikus választási törvény Magyarországon, amely megszüntette azokat az évszázadok óta nyomasztó törvényeket, amelyek vagyoni és műveltségi cenzus alapján tettek különbséget az állampolgárok között. Az április 2-i alkotmány eltörölt minden rangot és címet, s általános és titkos választójogot biztosított minden 18 éven felüli állampolgárnak. A választásból kizárták azokat, akik másokat foglalkoztatnak, akik munka nélkül szerzett jövedelemből élnek, a papokat, a büntetés alatt állókat és az elmebetegeket. A Tanácskormány a választásokat április 7-ére írta ki. A választási törvény értelmében minden 500 fő 1 képviselőt küldött a városi tanácsba. A választást megelőzően a váci Ideiglenes Direktórium a lakosság számát 22 500 főre becsülte, s így 45 főben állapították meg a választandó képviselők számát. A várost 3 választási körzetre osztották fel: Alsóváros, Középváros és Felsőváros. Körzetenként 7—7 főből álló szavazatszedő bizottság működött. Megalakították a 8 főből álló szavazatszámláló bizottságot is. A választást vezető bizoti ság a direktórium tagjaiból állott.

12 Alapvetően megváltozott a választást előkészítő munka légköre. A korteshadjárat megszűnt, a felelőtlen ígérgetők eltűntek. A Váci Vörös Újság ,Választások előtt" с cikke felvilágosító, a proletár felelősségérzetre apellál: „...Városunkat az álmos polgárok és hájfejű virilisták tanácsa helyett a Munkás-Katona- és Paraszt tanács fogja vezetni.. . Legyen ez a 45 ember, akit bizalmatokkal kitüntettek, típusa az elszánt proletárharcosoknak és az öntudatos kultúrembernek. Legyen ez a tanács olyan, hogy intézkedései, összes ténykedései magukon hordják a proletárdiktatúra megváltó bélyegét. A kortesbeszédek, etetések kora mindörökre lezárult. Minden választónak legbensőbb lelki ügye proletárokhoz illő legszentebb kötelessége, hogy komolyan, megfontoltan határozzon és városának vezetését tényleg olyanok kezébe adja, akik tökéletesen megérdemlik."

13 Az új választójogi törvény alapján Vácon is nagy lelkesedéssel zajlottak le a választások. A város dolgozói megválasztották a Munkás-, Katona- és Paraszttanács 45 tagját, valamint a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Munkás-, Katonaés Paraszttanácsába delegált 6 és a Tanácsok Országos Gyűlésébe delegált 2 tagot. A megválasztott váci tanácstagok:

1

'

1 101