Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből II. (Studia Comitatensia 8. Szentendre, 1979)

Alföldi Vilma: Vác munkásmozgalma II. (A Tanácsköztársaság)

STUDIA COMITATENSIA 8. Szentendre, 1979. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból FEJEZETEK PEST MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL II. ALFÖLDI VILMA (Vak Bottyán Múzeum, Vác) : VÁC MUNKÁSMOZGALMA III. (A Tanácsköztársaság) Vác gazdasági életében az 1880-as évekig a mezőgazdaság, s ezen belül is a szőlőtermesztés játszott döntő szerepet. A lakosság 2

/з-а a mezőgazdaságból élt. Az 1880-as években azonban a filoxérajárvány a váci szőlők 90%-át kipusztította. A tönkrement szőlők gazdái megélhetési forrás nélkül maradtak. A korrupt városi közigazgatás évekig tehetetlenül szemlélte a várost ért tragikus csapást. Csak az 1880-as évek legvégén, a közigazgatási korrupció felszámolása után kezdődött a városban tudatos ipartelepítés. A város vezetése felismerte, hogy csak a mielőbbi, anyagi áldozatokat is vállaló iparosítás mentheti meg Vácot az eljelentéktelenedéstől. A letelepülni kívánó gyárak részére kedvezményeket biztosítottak (pótadómentesség, ingyentelek, -tégla stb.). A város kedvező földrajzi fekvése, olcsó munkaerő-kínálata s a városi vezetés által nyújtott kedvezmények eredményeként az 1890-es évekre több, országosan is jelentős gyár kezdte meg termelését Vácott. (Első Magyar Szövő és Kötőgyár Rt., Horganyhengermű Rt., Kobrák Cipőgyár, Hirmann István mérőeszköz és szerszámgyár.) Az iparosítás eredményeként a város foglalkozási struktúrája is megváltozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint a város lakosságának közel 40%-a az iparból élt, a mezőgazdaságból élők száma pedig 19%-ra csökkent. Az 1900-as évek elején megkezdődött a munkásság szervezkedése is. 1902ben megtartották az első munkásgyűlést s az első sztrájkot. A kezdeti gazdasági követelések mellé rövidesen a politikai jogok követelése is csatlakozott. 1904—1907 között létrejöttek a népesebb szakmák szakmai szervezetei. (Vas és Fémmunkások Egyesületének Váci Csoportja, Szövőgyári Munkások Szervezetének Váci Fiókja stb.) 1905-ben megalakult az MSZDP helyi csoportja is. 1905 és 1907 között rendszeresebbé váltak a szervezett tüntetések és sztrájkok a városban. Az 1907 után bekövetkező forradalmi apály idején a váci munkásság szervezkedése is visszaesett. Az 1910-es évektől a munkásság szervezkedése Vácott is újabb lendületet kapott. A váciak is tüntetéseken tiltakoztak a véderőtörvény ellen, s általános és titkos választójogot követeltek. Az I. világháború kitörése tovább nehezítette az addig is nehéz körülmények között élő dolgozó osztályok helyzetét. A háború kitörésekor meginduló nacionalista demagógia sokakat megtévesztett, csak kevesen látták kezdettől a háború imperialista jellegét. A háborús kudarcok, a nagy vérveszteségek egyre több ember szemét nyitották fel. A legszigorúbb intézkedések sem tudták sem a hátország, sem a fronton levő katonák elégedetlenségét lecsendesí99