Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

lésre hívta. Megemlítette, hogy a porciópénz befizetésének elmulasztása katonai végrehajtást von maga után, az értekezletre felmenők vigyék magukkal.

31 A megye által kibocsátott körlevelet a megye minden lakott helyének bírája vagy főbírája elolvasott, a jegyzővel lemásoltatott és az eredetit a futár vitte tovább. Pest megyének Szeged felé Kecskemét volt az utolsó lakott települése, így az eredeti körlevél annak az irattárában maradt meg. Ez így történt a szabadságharc egész folyamata alatt. A tiszántúli eseményeket a budai központi kormányzóság (dicasterium) is komoly dolognak látta. Intézkedést tett, hogy a városok az árokerődítéseiket újítsák föl. Kecskemét város tanácsa június 17-én elrendelte a város külső árkainak a kitisztítását. Mindenkinek a maga tizedje felől eső részén kellett dolgozni. Indokolásul nem a Rákóczi-féle mozgalmat, hanem a sok orzást, lopást és a rossz híreket említi.

32 A másik két város is eleget tehetett a parancsnak, mert a saját biztonságát szolgálta vele. A veszély közeledését érezték már Bécsben is, mert Pest megye utasítást kapott, hogy munkásokat rendeljen ki a szolnoki vár erődítésére. Imre János helyettes szolgabíró egyenesen a császár parancsára hivatkozva, az 1702-ben lerombolt szolnoki vár védmûveinek a helyreállítására más, közelebbi megyékkel együtt 200 embert rendelt ki. Kecskemétről 35, Nagykőrösről 17, Ceglédről 8 és Izsákról 5 embernek kellett szerszámokkal és élelemmel Szolnokra menni. Gyülekezőhelyül a rendelet Ceglédet jelölte meg. Az embereknek három egész hétre való élelmet kellett vinni és június 26-án már Cegléden kellett lenni. Innen indultak Szolnokra.

33 Rákóczi mozgalmának híre sebesen elterjedt az egész császári birodalomban. Még a katonai alakulatokhoz is eljutott. A katonák a császári hadseregből nemcsak egyesével, hanem tömegesen szökdöstek a fejedelem táborába. Forgách Simon gróf altábornagy, dunántúli főkapitány lovasezredéből egy osztálynyi lovas katona szökött meg és állt Rákóczi seregébe. Forgách Galgócon kiadott rendeletével visszaparancsolja őket, ha június végéig zászlójuk alá vissza nem térnek és elfogják őket, halállal bűnhődnek. A tábornok nyílt levele a három városba is megérkezett. Eredménye aligha lehetett.

34 A mozgalom gyors terjedése miatt a császáriak félelme egyre nőtt. Intézkedés történt a felső-magyarországi várak erődítéséről és hadiszerekkel való ellátásáról. Huszár János szolgabíró június 27-én a három városból is szekereket rendel, Budáról Kassára történő lőporszállításra. Kecskemétnek 11, Nagykőrösnek 6, Ceglédnek 3 szekeret kellett Budára küldeni. A szekerek erősek legyenek, ponyvával vagy gyékénynyel el legyenek látva és eléjük hat-hat ökör legyen fogva.

35 A szolgabíró ugyanezen a napon egy másik körlevelet is kibocsátott, melyben megparancsolja a városoknak, hogy szökött katonákat, hajdúkat, útlevél nélkül járókat a városaikba be ne engedjenek. Ha hatalmaskodnak, fogassék meg és küldjék föl a vármegyéhez. Ahol salétromfőzéssel foglalkoztak, most fogjanak újból a főzéséhez, és a kész salétromot vigyék Budára, a kincstár illő árat fizet érte. A porciópénzt is 15 nap alatt befizessék.

36 A nagykőrösiek hozzáláttak-e a salétromfőzéshez, írásos nyoma nem maradt, pedig a török uralom alatt salétromfőző hely volt a város. A megye július 3-án ismét a szökött katonák, útlevél nélkül járók elfogását szorgalmazza és azokat a megyéhez rendelte felkísérni. A porciópénzt is vigyék, ha katonai végrehajtást nem akarnak szenvedni.

37 Mennyi szökött katonát, orgazdát, tolvajt, útlevél nélkül járót fogtak el és kísértek a megyei tömlöcbe, szintén nem maradt írásos nyom. A kuruc csapatok július 7-én már az Alföld felé vonultak. A katonai és polgári hatóságok izgalma emiatt egyre nőtt. Fokozta az izgalmat a császári katonai alakulatokból a magyar katonák szökése. Petrovay László alispán körrendeletéből értesültek a városok vezetői; Pálffy János ezredéből, mely Csehországban állomásozott, nagyszámú katonaság szökött Rákóczi táborába. A rendelet ismétli a csavargók és útlevél nélkül járók elfogását, Pestre való kísérését és a porciópénz befizetését.

38 A csavargóknak, útlevél nélkül járóknak nevezett személyek lehettek a mozgalom hírvivői és népszerűsítői, ezért sürgették annyira az elfogásukat. Gyorsan peregtek az események. Eljutott a híre, hogy a kurucok július 14-én Tiszabecsnél győztek, és Esze Tamás a naményi révnél átkelt a Tiszán. Ennek a két eseménynek a hatására a budai főkormányzóság július 20-án jó paripás és fegyveres emberek kiállítását rendeltTe el. Huszár János szolgabíró körrendeletében úgy intézkedett július 27-én, hogy a megyéből kiállított lovasok a Duna mellől négy nap alatt Alsónémedin, a három városból valók Cegléden legyenek. A szétosztást, hogy mely város vagy község hány lovast állítson, a megye a július 26-án tartott ülésében végezte el. Kecskemétnek 65, Nagykőrösnek 35, Ceglédnek 20, Izsáknak 10, Alsónéme74