Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

1703 A kuruc mozgalom; a róla érkező hírek, a mozgalom terjedése. Császári ellenintézkedések; a szolnoki vár helyreállí­tása, a három város védműveinek felújítása, védelmének megszervezése, lovaskatonaság kiállítása, élelemszállítás a budai és szegedi várőrségek részére. Kuruc seregek előretörése, a Tiszántúl hatalmukba kerül, Rákóczi és Bercsényi kiáltványa bejut a városokba, megérkezik Rákóczi hadba hívó parancsa, Deák Ferenc, Borbély Balázs, Szűcs János elfoglalják Szolnokot, Deák Ferenc halasi csatája, Kecskemétre szállásol és megbénítja a Buda és Szeged közötti forgalmat, a Duna—Tisza köze kurucok ellenőrzése alá kerül. Budára és Szegedre a szolgáltatás lehetetlenné válik, emiatt megkezdődik a rácokkal való fenyegetés és elkez­dődik a rácok rablótámadása. A rablások miatt panaszt tesznek a városok Bécsben, felsőbb parancsra a rablások betiltása. Rákóczi büntetése a bécsi panasz miatt, a rácveszély miatt a Duna melléki falvak népeinek Kecskemétre tör­ténő betelepítése. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában a három város, Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd csak kicsiny részecske a „nemes ország" területén. Népük nem volt fegyver­viselésre jogosult nép, a köztük lakó nemesek kivételével. Mohács óta nekik sem kellett lóra ülniük és fegyvert fogniuk. A szabadságharc kezdeti szakaszában a vá­rosi köznépben nem katonát kell látnunk; hanem földművelő parasztot, állatokat őrző pásztort, nincstelen kétkezi munkást, kit zsellérnek tiszteltek a hűbéri állam­szervezetben. Meg kellett szokni a kettős szerepet. A földtől sem szakadhatott el, mert az sem maradhatott terméketlenül. Kellett a kenyér neki is, az országnak is. Arra is rá kellett jönni hamar, ha nem védelmezi magát, más nem védelmezi. Fegy­vert kell szereznie, mert a bot nem elegendő fegyver. Megtanulta, hogy a félelmetes rác ellenség sem sebezhetetlen emberek sokasága, az is a kínálkozó alkalmat igyek­szik kihasználni, a bátor ellenfél elől kitér, sőt azt messze elkerüli. A megijedt, gyá­moltalan emberek fejét verhette csak le, mint a káposztafejeket. Ezek után vizsgáljuk végig, hogy a három város népe hogyan vitte végig a har­cot, míg a fegyvert a császári tábornokok előtt le nem kellett tennie. A városokban 1703 tavaszán az élet hétköznapi munkája ugyanabban a rendben folyt, mint ahogy az az évszázadok folyamán kialakult. Nagykőrösön még az iskola körül sem bizonyos, hogy a kőművesek teljesen befejezték a munkát. Kecskeméten is lehetett még elég építenivaló, mert oly sok év után a néhány békés év hozott valami hasznot, amit erre lehetett fordítani. A bujdosókról, kuruc mozgolódásokról a piacok alkalmával a messziről jött em­befek hozhattak híreket. A mozgalomról Kecskemét már június 11-én Schweidler budai adminisztrátor­hoz jelentést tett. Az adminisztrátor meg is köszönte, megemlítette, hogy erről már más úton részletesebben értesült. Kecskemét híradását a császár iránti hűségnek tekintette, melyet a feletteseinek is jelent és további híradásokat is kér. 30 A három város iratai között ez az első bizonyíték, mely a tiszántúli eseményekre vonatkozik. Ezután megkezdődött a különböző intézkedések sorozata, egyelőre csak Pest megye részéről. Huszár János legelőször a porciópénzt sürgette. A június 17-én kelt sürgető rendeletével egyúttal a városok vezetőit a június 25-én megtartandó vármegyei gyű­73

Next

/
Thumbnails
Contents