Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca
Évek 1696 1699 1701 1703 Kecskemét 841 1091 581 669 Nagykőrös 339 488 469 524 Cegléd 143 148 141 208 3 város összesen 1323 1727 1191 1401 Ha az általános gyakorlat szerint a családfők számát 6-tal megszorozzuk, akkor kapjuk meg az odavetőleges lélekszámot. Megjegyzendő, hogy ezek a számok az adónyilvántartásokkal, melyeket a városok vezettek, nem egyeznek. Kecskemét esetében 1701-ben az 581 adófizető a valóságosnak a fele, de az 1703-as is csak a fele lehet, mert 1700-ban 1340 adófizetőt tüntetnek fel az adókönyvek. 1712-ben 1413 adófizetőt, pedig az 1709-es pestis nagy pusztítást okozott. Feltételezett lélekszám : Évek 1696 1699 1701 1703 Kecskemét Kőrös Cegléd 5046 2034 858 6546 2928 888 3486 2814 846 4014 3144 1248 3 város összesen 7938 10362 7146 8406 Ha dologképesnek a 2 /з részét vesszük, akkor : Évek 1696 1699 1701 1703 A 3 városban dologképes 5292 6908 4764 5604 Azon túl, még számolni kell azzal, hogy dologképes lélekszámból fele nő. így a három városban a férfimunka minden fajtájára, közszolgálatra az alábbi számú férfinépre számíthattak: Évek 1696 1699 1701 1703 A 3 városból dologképes férfi 2646 3452 2382 2802 Még ha a valóság 4—500-zal több volt, még akkor is igen csekély, hiszen az új telepes falvak 18—21 családnál alig lehettek nagyobb számúak, még abban az esetben is, ha nem is a három városból, hanem a török hódoltságon kívüli helyekről történt a településük, mely 1703 után ismét megszűnt. Örült valaki, ha valahol meghúzta magát, de 1705 után ismét visszamenekült a városokba. 14 így: Tószeg, Abony, Kürt, Kecske ismét Kőrösre menekült a kuruc háborúk alatt és csak utána települt ismét végleg, de ismét a földesúr közbelépésére, mert ezek az emberek már először 35 évig, majd 4 évtizedig, majd 1685től 15 évig voltak Kőrösön és végül 6 esztendőt töltöttek a városban, hol összeházasodások révén rokoni kapcsolatok fejlődtek ki, melyet még évtizedekig fenntartottak, sőt gyakori eset, hogy innen vittek feleséget még a későbbi évtizedekben Js. A városok belpolitikai helyzetét a már említett törekvések a kiváltságot szerzett réteg felől, nagyon feszültté tették. A két osztály halálos gyűlölettel volt egymással szemben. Jellemző a kecskeméti Patai nevű nemes esete, ki hiába folyamodott a nép gyűlölete ellen a királyhoz, ha élete kedves volt, odébb kel68
