Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

STUDIA COMITATENSIA 7. Szentendre, 1979. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból FEJEZETEK PEST MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL I. BALANYI BÉLA (Arany János Múzeum, Nagykőrös) : A HÁROM VAROS ÉS II. RÁKÓCZI FERENC SZABADSÁGHARCA* ELŐZMÉNYEK A három város társadalmi, gazdasági, politikai helyzete a szabadságharc előtt közvetlen és azt megelőző évtizedekben. Amikor Hornyik János 1866-ban Kecskemét város történetének a IV. kötetét befejezte, azt írta:

1 ,,.. . a történelem, mint a növény a szabad légben, csak szabadsajtó hatálya alatt virul. Sokat nem szabad, sokat nem merünk, sokat nem akarunk megírni: majd ha minden adat nyilvánosságra kerül: a korszak is megleli saját történetíróját." Amikor Hornyik a művét írta, az önkényuralom terheit viselte az ország, az 1848—49-es szabadságharc ellenhatásaként. Kényes dolog volt ebben a korban azzal a szabadságharccal foglalkozni jelentős terjedelemben és mélységgel, mely ugyancsak az önkényuralom elleni harcot jelentette. A három város viszonylatában olyan részletességgel 112 év óta senki nem kísérelte megírni, mint azt Hornyik János tette. Azt nem is sejtette, hogy a helyi forrásokból mennyi elvész és elpusztul. Nem is remélte, hogy az ő munkája lesz az egyik legfontosabb forráshely, mert az általa közölt okleveles anyag egy része a II. világháború következtében megsemmisül. Amikor kísérletet teszek ,,A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca" című munka megírására, meg kell említeni, hogy Hornyik János nagy alapossággal megírt műve óriási segítséget adott. A kuruc kor iratai Kecskemét város levéltárában maradtak meg. A kuruc Pest megye iratait is innen vitték fel Pest vármegye levéltárába még a XIX. század folyamán, mert ugyanannak a kéznek írásából származó számjegyek láthatók rajta, mint amelyik a kecskeméti iratokat is leszámozta. Kecskemét város jegyzőkönyvei megsemmisültek, Nagykőrös város kuruc korból származó iratai, jegyzőkönyve elveszett. Cegléd város pereket tárgyaló jegyzőkönyvéből hiányoznak az erre az időszakra vonatkozó bejegyzések, a rácok betörésére (1709) utaló 1714. évi adatokat kivéve. A számadási iratok, adó- és gazdasági természetű írásokat tartalmazó nyilvántartások csak Kecskemét és Nagykőrös város levéltárában maradtak ránk, azok * A szerző tanulmánya zömében adatközlő jellegű. Adatai bőséggel áradnak és további feldolgozást, összegezést kívánnak. A lektorok és a szerkesztő — tekintettel arra, hogy kiváló adattár, az iskolai oktatás és a honismereti kutatás nagyszerű forrása lehet a jelen formájában is — a nagy terjedelem ellenére a teljes anyag közlése mellett döntött. Kiadványsorozatunk szintje és eddigi gyakorlata tanulmányok és feldolgozások közzétételére korlátozódott, ez esetben ettől eltekintünk a fenti indokok, valamint a szerző kora alapján. 63