Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Feld István–Jakus Lajos–László Csba: Csővár
a várfal előtt. A várban fából vagy más, egyszerűbb anyagból emelt gazdasági épületekkel is számolni kell. A palota és a falak kiképzésére semmi adatunk sincsen, a várfalak eredeti magasságát sem ismerjük. Valószínű azonban, hogy a lakóépület ablakai csak az udvar felé néztek. Rekonstrukciónk nem felel meg teljesen annak a képnek, amelyet a XIII. sz.-i várakról az eddigi kutatás rajzolt. Az összefoglaló munkák főleg a torony központi, meghatározó szerepét hangsúlyozzák 107 , ilyent viszont ekkor nem találunk Csőváron. Űgy véljük, hogy merev szabályok e téren nem érvényesültek, és a több egyedi vizsgálatra épülő kutatás differenciáltabb képet eredményezhet. 108 Hogy várunk további kiépülése mikor, milyen szakaszokban következett be, nem tudjuk megállapítani, ehhez régészeti kutatások kellenének. A nyugati, legveszélyeztetettebb oldalon, a várba vezető út mellett, a várfal elé ugorva felépült a kétemeletes öregtorony — falában korábbi épületek faragott köveivel —, amelyet később még egy emelettel toldanak meg. Az északi fal belső oldalán megépülnek egy újabb, valószínűleg gazdasági rendeltetésű szárny helyiségei. A középső, alápincézett helyiség és a konyha mindenesetre erre utalnak. A konyha épülhetett utoljára, tüzelőberendezésének formája —• nyitott tűzhely, felette bizonyára magas kürtő — a somlói váréhoz hasonlóan képzelhető el. Kifolyócsöves, falba süllyesztett medencéjéhez hasonlót is csak a somlói vár konyhájában találunk a magyar vár any ágban. 109 A XV. század közepe körül készülhetett a kerek ciszterna, és valószínűleg a század második felében az egységes építménynek tűnő déli épületszárny. Az építés-bővítés egy részét még a Csői—Nézsai családokhoz köthetjük, de nagy részük az 1482 körüli időre, a Parlagi család birtoklására tehető. Ezt bizonyítják az ebben az időben készült gótikus épületfaragványok, mindenekelőtt az évszámos ajtókeret és a gazdagon tagozott keresztosztásos ablak töredékei. Ezek eredeti helye természetesen már nem állapítható meg. Az előkerült boltozati bordák egy, már ekkor meglevő várkápolnára is utalhatnak. A belső vár teljes kiépülése azonban Ráskay Balázs uralma alatt következett be. A XV. században a várnak már az úr hatalmának megfelelő fényt és pompát kellett sugároznia 110 , erre jó példa az ő építkezése. A Jagellók udvarában jelentős szerepet játszó, itáliai kapcsolatokkal rendelkező főúr 111 már az új stílust, a reneszánszot hozta Csővárra. Valószínű, hogy építkezései főleg a déli épületszárnyat érintették. A várudvarra nyíló ajtókat, a déli meredek sziklára tekintő ablakokat gazdag reneszánsz keretek díszítették. Igen valószínű, hogy Ráskay törette át először az addig zárt várfalakat, az új, a kényelemre sokkal nagyobb súlyt fektető életformának megfelelően. Tehette ezt annál könnyebben, mert épp a déli oldal volt legkevésbé kitéve támadásoknak. 112 Közelebbi adat hiányában nem tudjuk pontosan helyhez kötni a két legszebb reneszánsz részletet: a tojássoros párkány töredéket és az építtető címerével ellátott kisméretű vörösmárvány pastoforiumot. Valószínű, hogy a kápolnához tartoztak, melynek helyét talán épp a déli szárny nagymérvű pusztulása miatt nem ismerjük. Tudjuk azonban, hogy e reprezentatív épületszárny földszinti helyiségeit színes padlótéglák borították. A megmaradt kevés részletből is kirajzolódik előttünk a már szinte teljesen elpusztult — és a kutatások során csak most feltáruló 113 — kora reneszánsz arculatú főúri váraink egyike. Ráskay kora az, amikor az új stílus a királyi, főpapi székhelyekről (Buda, Visegrád, Esztergom, Vác, Pécs) elterjed a világi főurak váraiba, ha gyakran csak provinciálisabb változatban is. 54
