Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Fegyó János: A ráckevei „Paraszt céh”

7 szer A temetkezésekre nézve a beirot tag tartozik minden fáklától tíz krajczárt fizetni, — ha talán oljanok hívják a társaságot temetésre, kik nem tagjai tehát azok minden fáklától huszonöt krajczárt kötelesek fizetni, melly fizetés a pénztár gyarapítására fordíttatik. Ugyan ez alkalommal K. Nagy János megválasztatott társaság Elnökének. Kelt Ráczkeviben 1857 ik évi Június 11 ik."

10 A jegyzőkönyv első oldalainak bejegyzése, az alapítólevél, meglehetősen egysíkú feladatkört, célkitűzést jelöl. A társaság, melynek neve 1857-ben Polgár Társaság, 1893-ban Földmívelő Társaság, 1913-ban Földmívelő Polgári Társaság, a köztudatban pedig mindvégig Paraszt Céh, gyakorlatilag templomi és temetkezési feladatokat lát el, hiszen a nevelés, az „ájtatos könyvek megszerzése és annak társaságban való olvasása" csak az alapítólevélben szerepelt, gyakorlati megvalósítására nem került sor, amit fényesen bizonyít a céh alapítás után több mint negyed századdal később, 1884-ben felvett leltára: „4 kötény, 1 olvasni való könyv, 1 halotti zászló — hozzá 2 szalag és 1 szalag, 1 boroskancsó, 1 lénia". Tagadhatatlan, hogy a templomi szolgálat külsőségei vonzó tényezőt jelentettek, főleg a lakosság azon rétegei számára, kik a baldachin viteléig nem juthattak el, hiszen ez a feladat a módosabb gazdákat illette, s így kénytelenek voltak megelégedni a gyertyatarTemetési lámpa (Szeltner Ferencné tulajdona) H. 113 cm Vőfélykötény (Szeltner Ferencné tulajdona.) H. 100 cm, sz. 70 cm 277