Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Jakus Lajos: Váci hajómalmok
újítását, ebben megismétlik ezen kérésüket. Úgy látszik, az uraság nem szívelte meg kérésüket, mert újabb engedélyt adott malom telepítésre. 1842-ben még változatlanul 34 malmot írnak össze, de 1855-ben 37-re, 1862-ben pedig 40-re emelkedik a Vácon működő hajómalmok száma. Karó helyének kijelölése Ha a váci püspöki uradalom engedélyt adott új hajómalom telepítésére, az új tulajdonosnak a földmérő (mérnök) kijelölte helyét a malomsoron, ahová karóját leverhette. Akadt molnár, akinek két-három karója volt, azzal szabadon rendelkezett, eladhatta vagy örökölhették tőle malmával együtt. Egy-egy új malom karó verésénél a régi tulajdonosok érdekeit sérelem érhette. Akadályozhatta azok kijárását, elfoghatta előlük a víz sodrását stb. Ha nem a kijelölt helyen verték le, mint 1836-ban Kiss János, karóját kihúzatták. Malmaikat a negyedik és ötödik sorban néhányan vasmacskára kötötték. 1836-ban Balogh Gergely malmát a maga karójáról Kamerer József malma elé kötötte vasmacskára. Ezzel a belső, beljebb kikötött hét malmot nem lehetett veszedelem nélkül megközelíteni, nemhogy terhes, de még üres ladikokkal sem. Ekkor 15 mester a céhmester jelenlétében úgy dönt, hogy Balogh Gergely hajóját leeresztik, ami azonnal megtörtént. Szóváltás nélkül nem végződött, Balogh a mestereket megsértette, ezért 16 ft-ra büntették. Elhagyott karók kihúzatása Mivel veszélyeztették a hajózást, Pest megye hatósága elrendelte több üres malomkaró kihúzatását még 1827-ben. Az uradalom ezért a céhet tette felelőssé. A malomkaró-tulajdonosok nem voltak hajlandók teljesíteni a parancsot. Ekkor a „Királyi Hajókázás" mérnökét bízza meg annak végrehajtására, s az saját vállalatának embereivel a hajózást akadályozó karókat kihúzatja. 75 Az elvégzett munka bérét, a mérnök kiküldetési és napidíját a karótulajdonosoknak kell megfizetniük. Nevezettek a céhre szeretnék hárítani, de az nem vállalja. Végül bírói végzéssel behajtanak rajtuk 143 ft 44 kr-t. Egy év múlva, 1840-ben újabb három malom karójáról állapítják meg, hogy a hajózásra veszedelmes. Ezek kihúzatási költségeit az uradalom viseli, és új helyet jelöl ki számukra. Vác város tanácsa 1847-ben úgy dönt, mivel a karók kihúzása egyben a Duna szabályozását is jelentette, a molnárcéhnek visszaadja a befizetett térítési összeget, s az kiosztotta a bírói végzéssel behajtottaknak. Üj malomkaró leveretésének engedélyezése sok utánjárással történt, azért a molnárcéh 1859-ben a Cs. kir. Vízépítészeti Hivataltól engedélyt kér, hogy annak helyét saját felelősségére kijelölhesse. Az uradalmat már nem tekintik engedélyező szervnek, annál is inkább, mivel a vízdíj miatt éppen pereskedésben álltak vele. Karóverés Századunkban Vácott hajómalmokat már csak vasmacskára kötötték, mert a karók tönkrementek és így nem bíztak bennük. Flórencz József és Kurdi Sán246
