Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Jakus Lajos: Váci hajómalmok

Inas felszabadítás „ceremóniája" A felszabaduló inas és a jelenlevő legények előtt ünnepélyes keretek között felolvasták az alábbi figyelmeztetést: „Az egész Érdemes Váczi Molnár Czéhnek Elöljárói és abban foglalt betsületes Mester Társai által az Ifjú Társaságbéli Legénységnek egyes akarattal szorosan meghagyatik, és keményen parancsoltatik, hogy magokat minden illő tisztességgel, és becsülettel viseljék, minden illetlen dolgokat félretévén főképen azon idő alatt, amidőn a felszabadulásnak állapotja fennforog, és annak utána is az egész Czéhgyűlésnek ideje alatt csendességben legyenek, és jól meggondolják azt, hogy mesterlegények, becsületjeket veszekedéssel, káromkodással, s más illetlen tettekkel ne vesztegessék." Az inashoz intézett szavak így szóltak: „íme tehát e mai napig Te Inas voltál! és mostanában a legénységgel Társpoharat inni akarsz, de mindenekelőtt a társpoharat megiszod, szükséges azt tudnod, hogy miként kellessen egy legénynek magát viselni. Mai naptól tehát az inasok közül kilépvén a legények sorába fogsz számoltatni, annak okáért az egész érdemes czéhnek elöljáróit megbecsülni, azokhoz minden tisztelettel és engedelmességgel viseltetni, az öregebb legényektől fogva a legifjabb legényig mindnyáj okát megbecsülni köteles leszel s el ne bízd magad, hogy már felszabadultál, mondván olyan legény vagyok mint ti! mit félek tőletek? nekem nem parancsoltok, sőt nem csak náladnál öregebbet, hanem ha szerencsés lenni kívánsz s becsületed fenntartani óhajtod, ifjabbat is megbecsülni tartozol. Midőn vándorlásra mégy el, melyet három esztendeig szakadatlanul folytatni, mintis minden felszabadult tanítvány vándorolni, világot próbálni, tanult mesterségét tapasztalással pallérozni köteles. A műhelykeresés alkalmával elsőbben is a czéhmester urat minden becsülettel megkérvén, volna-é a városban üres műhely, avagy nem? Ha kérésedre czéhmester úr valamely czéhbeli társához utasít, ahhoz minden tisztelettel beköszönni s tőle megkérdezni köteles leszel, hogy fogadna-é legényt, vagy nem? Ha azon mester téged próbára a malomba állít, iparkodván sorsod előmenetelén friss és serény légy, s akárminémű dolog magát előladja, minden igyekezettel és erővel azon légy, hogy tanult mesterségedet és alkalmatos legénységedet megmutathassad úgy, hogy mind tanító mesterednek, mind pedig az egész városi érdemes czéhnek becstelenségére ne légy, hanem mindazoknak mind magadnak becsületet szerezni minden erődből iparkodj. Mindazonáltal történne az, hogy a legénységgel valamely mulatságba mennél és ott hozzád valaki azt találná mondani: Hundszfut, ilyenképpen fizesd ki!!!"

31 A jegyzőkönyv nem tartalmazza, hogyan mutatták meg a legénynek a fizetés módját. Ezután következett a társpoharas legénnyé avatás. A társpohárért előbb letett az újdonsült legény 1—2 ft-ot. A váci csizmadiáknál ismerjük a letett társpohár díját: mester fia 1 ft, más 2 ft-ot fizetett. A molnárcéh jegyzőkönyve megörökítette a társpohár kiivása közben mondott felköszöntőt. íme, álljon itt ez is! „Éljen a felséges koronás királyunk, ki minket békességben tart és minden ellenséget tőlünk eltávoztat! Vivát! Éljen a kegyelmes földesuraságunk, kinek földjén lakunk és abból életünk táplálását vesszük! Vivát! Éljen a városi nemes tanács, mely városunkat jó karban fönntartja, s minden jóra vezérelni törekszik! Vivát! 220