Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Jakus Lajos: Váci hajómalmok
A céh jövedelmei A céh kiadásainak fedezésére alapjövedelmet képezett a negyedévenként befizetett kántordíj. 1783-ban negyedévi 15, egész évi 60 dénár. 1840-ben mesterek 30 krajcárt, legények felét fizetik. 1845-ben leszállítják 18, illetve 9 krajcárra. Ez évben tetemes összeg gyűlt be 11 mesterdíjból is. A céhládában nagyobb összeget tartani veszélyesnek ítélték. Előbb úgy határoznak, hogy amíg céhszékház vásárlására alkalmas épületet nem találnak, addig nincs rá szükségük, azért 6%-os kamatra kölcsönadják. Egy személy azonban kezesvállalás mellett csak 100 ft-ot kaphat. Később a céhmester javaslatára 1650 ft-ot meghaladó készpénzüket felosztják maguk között; 54 céhtag fejenként 29 ft-ot, 63 legény pedig egyenként 1 ft 20 kr-t kap osztályrészül. 21 Több ilyen osztás nem fordult elő a váci molnárcéh történetében, sőt később állandó anyagi nehézségekkel küzdött. Ügyvédi költségek fedezésére közösen ajánlanak fel öszszegeket, mert a céhládából nem bírják kifizetni. 1856-ban ismét feljebb „rúgtatják" a kántorpénzt 30 kr-ra, de három év múlva sokallják, s leszállítják 20 osztrák értékű váltókrajcárra. Az 50-es évektől a molnárok özvegyeit és a malom nélküli mestereket is kántor fizetésére kötelezik, különben nem gyakorolhatják jogaikat a céhben. A céh jövedelmét képezte még a mesterdíj, remekdíj, annak hibáiért fizetett büntetés, a malomszerszámok kölcsönzési díja és számtalan különféle címen kirótt büntetéspénzek. Céhláda és pecsétek A céhládának fontos szerepe volt a szegődtetésnél, gyűlések alkalmával. Ilyenkor mindig kinyitották, s előtte végezték hivatalos teendőiket. Ebben őrizték kiváltságos levelüket, fontos okmányaikat, jegyző-pénztárkönyvüket, s természetesen a céh készpénzvagyonát. 1818. augusztus első napjaiban példátlan eset történt. A fél esztendeje új céhmester, Kamara (Kamerer) Jakabtól a céhládát ellopták, feltörték és a benne talált 503 ft 25 kr-t kifosztották. A céh tagjai őt tették érte felelőssé, vele akarták megtéríttetni a kárt és a láda kijavításáért fizetett 35 ft-ot. Kamara Jakab erre nem volt hajlandó, azért helyébe Krenedits József „surrogatus czéhmesternek választatván, s reparáltatott czéh ládája minden tartozékokkal együtt hozzája által vitetett". A lopás ügye évtizedekig nem rendeződik. 1835. március 16-i céhgyűlés úgy határoz, hogy Kamerer Jakabnál elveszett céhpénz kikeresésére prókátort fogadjanak. Céhpecsétek A céhgyűlés határozatairól kiadott hivatalos iratokat a céhládában tartott nagypecséttel, kisebb jelentőségűeket a céhmesternél levő kispecséttel hitelesítették. Mindkettő 1771-ben készült, rajtuk koronás címer, benne malomkerék, közrefogja két ágaskodó oroszlán. A nagyobbik felirata: Vaczi Molnár czéh Pecsétje 1771. A kisebbiken nem volt felirat. Sokkal régebbi egy másik, még a oéh megalakulása előtt használt pecsétjük, melyen Szűz Mária és malomkerék látható, körülötte felirat: Deren Veitzen Milnern Sigill — olvasható. 22 217
