Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Novák László: Nagykőrös mezőváros önrendelkezése (az 1747. és 1817. évi statútumok)

tétnek, azoknak ára úgy vevődik, a' mint a' betsü idejében érnek (xondigna aestamatio:). 18dik Rendszabás. A' Lakosoknak pusztabéli Birtokaikai öszve kötött Kötelességeik tellyesítésére való szoríttatásokról Hasonlóképpen ha valamely Lakos maga pusztabéli birtokaitol vagy a' Contractusba kötött szolgálatokat nem tellyesítené, vagy pedig a' Város környül állásaihoz képpest a' helybéli Tanács és közönség által ezen pusztákra nézve meg állapítandó rendeléseknek magát ellene szegezné, más polgár Társait birtokaikban erőszakossan háborgatná, vagy a' Városi közönségnek köz java ellen akármi módon törekedne, egy szóval kötelességét nem tellyesítené, az ilyen is először meg intetik bírói képpen, és hogy ha a' Bírói meg intésnek foganattya nem lenne, azonnal a' Városi közönség szószóllója által ezen pusztabéli birtokaiból való kifizetésre Törvénybe idéztetik a' Városi Tanács elébe. — Itt is, mind a' Bírói meg intés, mind a' Birtokból betsü szerént való kifizetésre indítandó Per azon móddal, és annyi idő alatt hajtatik végre, mint a' colonicalis javakra nézve volt elrendelve: a' betsü árra nézve azzal a' külömbséggel, hogy a' pusztabéli birtokokra nézve a' betsü árt a' birtokba fekvő suma, és netalán a' birtokon lévő javítás, és rajta való építés teszi, mely javítások és építés meg betsültetvén, ezeknek betsü ára, és a birtokba fekvő summa fizetődik ki a' közönség által a' ki betsültetett személynek. Egyebberánt önként értetődik itten az, hogy a' pusztabéli Birtokokra nézve a' ki betsültető Pernek tsak akkor van helye, midőn még a' Contractusba kötött Esztendei a' birtoknak nintsenek ki telve; mivel a' pusztabéli birtokok kötött Esztendeinek ki töltével az érdemtelen Lakostol minden per nélkül el veheti az Elöljáróság, és más érdemes helybéli Lakosnak által adhatja a' birtokot. IVdik Szakasz A' lakosok Ügyes bajos dolgaik eligazításának, és a' Törvénykezésnek módjáról való Rendszabások igdik Rendszabás. A' Tanács Gyűlésnek tartásáról Minthogy a' jó Rendtartás a' dolgok fojásának legfőbb előmozdítója; a' dolgok rendes fojására pedig kiváltképpen meg kívántatik az, hogy minden magát elöl adható polgári állapotoknak az ő külömbségekhez képest bizonyos meg szabott ideje légyen, a' melyenn a' Bíróság elébe terjesztődhetnek, azért meg határoztatott, hogy minden héten rendszerént kedden és Pénteken Tanáts ülések tartassanak. 20<ük Rendtartás. A' kissebb magános bajoknak a' Fő Bírói Hivatal által való eligazításáról Mivel a' helybéli Fö Bíró, vagy annak képviselője minden nap a' Város Házánál jelen van, a' sátoros Innepeket, és Vasárnapot ki vévén; tehát a' lakosok a' Tanács Gyűlés napján kívül is a' hétnek akar mely köz napján magok bajaikat annak elébe terjeszthetik, ki is a' dolgot meg visgálván azt el intézi, 's Bírói Jegyző könyvébe bé íratja, és ha a' Felek az Intézettel meg elégszenek, végre is hajtya, ha pedig a' Fő Bíró Intézetével valamelyik Fél meg nem elégszik, azt a' Tanács elébe felyebb adhattya, ki azt annak idejébe fel veszi, 's meg visgállya. Egyébb eránt is a' Fő Bíró Intézeteinek Jegyző könyve mindenkor a' Tanács Gyűlés előtt fel olvastatik, és az abba való Végzések meg visgáltatnak, 's a' helyben hagyás által a' Tanácsi végzésekkel egyenlő erejüekké tevődnek. 2ldik Rendszabás. A' kereset Levélről és Törvénybe idézésről A' ki helybéli Lakos ellen az ide való Tanács előtt pert akar indítani, maga kereset Levelét a' Tanács elébe be adván, a' mellé annak annyi párját teszi, a' hányan lesznek a' Törvénybe idézendő Alperesek; a' kereset Levélre, 's annak párjaira a' Törvénybe idéző végzés reá írattatván, a' kereset Levél párjait, a' reájok írtt Tör200