Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Novák László: Nagykőrös mezőváros önrendelkezése (az 1747. és 1817. évi statútumok)
azoknak valamit adnának javaikból, vagy pedig ha holtig vélek laknak is azoknak meg jutalmaztatására semmit részekre különössen nem rendelnek: azért, hogy az ilyen fiak valamely segítő Rendszabáshoz fojamodhassanak, 's támaszkodhassanak, meg határoztatott, hogy az olyan fiúnak, ha a' köz Gazdaságból magának különössen semmit se szerzett, sem az Atya által éltében, sem Testvérei által az osztályba meg nem jutalmaztatodott, a' jutalmát az ő fojamodására, a' helybéli Elöljáróság a' körnül állásokhoz képpest meg határozhassa Mely Rendszabás szükséges azért, hogy ez által a' Fiak ösztönt kapnak az Atyák Gazdaságának gyámolítására, 's így ezek gyámol nélkül nem maradván, el nem pusztulnak; és így az egész közönségnek ereje inkább fel tartatik, mely az egyes Lakosok elszegényedésével együtt szokott gyengülni. 10 ik Rendszabás. Kik rekesztődnek ki a Város Határában lévő Birtokokból Mivel a' Zsidóknak ezen Városban a' helybéli Tanácsnak írásbéli engedelme mellett tsak az itt való tartózkodás volt eleitől fogva meg engedve: azért a' Zsidóknak sem Háznak sem más fekvő örökségnek szerzése, 's vétele meg nem engedtetik, sem Ház hely nékiek nem adódhatik, ki vévén az egy Sinagogájok helyét — sőt még az olyan rideg keresztyén Lakosok is, kik másunnét ide jővén lakni, a' helybéli Polgárok közzé a' Tanács által bé nem vevődtek, sem magok, sem azután Successoraik is nem bírhatnak itt állandó polgári Jussal, fekvő örökséget mind addig, még vagy magokat, vagy successoraikat a' Magisztrátus a' helybéli Polgárok közzé be nem veszi, mivel őket a' helybéli Polgár a' fekvő örökségnek birtokábul akár mikor ki vetheti. Hasonlóképpen az olyan helybeli születésűekis, kik másuvá vévén lakozásokat, más helyen telepednek meg, és így idegen helyenn vállalnak lakosságot, mivel ez által az ide való polgárságot levetkezik, és itt a' közönség Javát együtt munkálni meg szűnnek tehát Szüléikről itt reájok maradt colonicalis javaikat in natura nem bírhattyák hanem itt lakozó osztályos véreik által betsü árr (:condigna aestamatio:) szerént azokból ki fizettessenek, vagy pedig ha itt semmi osztályossaik nem volnának, úgy a' Városi Közönség fizeti ki őket. Ugyan ezen Rendszabás tartatik meg az olyan külföldiekre nézve is, kik ide való polgároknak Leányaikat veszik feleségül; azon esetben, ha ara qualificalva nem volnának hogy ide való Polgároknak bé vevődjenek, az ide való Colonicalis Birtokokba in natura nem örökösödhetnek. H di k Szakasz. A' Pusztabéli Birtokokat illető Rendszabások A' Pusztabéli Birtokok, vagy Árenda mellett, vagy Zálogba birattatnak; azért Ildik Rendszabás. Az Árendás Pusztabéli Birtokokról Az Árendás Pusztákban az Árendás Contractus szabván meg a' birtok fel tételeit, 's idejét, magát az Árendás birtokos azon Contractushoz tartozik szabni és ha magát leg kissebb részben is ahoz nem szabja, tőle a' birtok az Árendás Esztendők el tölte előtt is elvevődik; meg halván pedig idő közben az Árendás birtokos az ő itt helyben lakozó gyermekei közzül annak, ki arra érdemessebbnek ítéltetik, engedtetik az Elöljáróságtól által a' birtok. Egyébbaránt a' helybéli Tanácstól függ mindenkor az Árendás Contractus feltételeit, idejét az árenda summáját, a' mint a' Városi Közöbség Java kivánnya a' környülállásokhoz képest meg határozni, és a' birtokhoz szolgálatokat hozzá kötni, valamint az előtt is mindenkor a' Tanács élt ezzel a' Jussal. 12dik Rendszabás, kik rekesztődnek ki az Árendás, és Zálogos Pusztabéli Birtokokból Valamint az Árendás, úgy a' Zálogos Pusztáknak szerzésekben a' volt a' Czél, hogy ezeknek használása által a' helybéli közönségnek Tagjai, és így a' helybéli Polgárok, kik a' köz terheket itt hordozzák, a' köz szolgálatokat itt teljesítik, és itt helyben a' köz boldogságnak elöl mozdítására tehettségekkel, eszel, 's tanácskozással együtt munkálkodnak boldogittassanak, 's az által a' teher viselésre alkalmatosabbak legye196
