Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Novák László: Nagykőrös mezőváros önrendelkezése (az 1747. és 1817. évi statútumok)

nek: de ugyan azon Puszták a' helybéli Közönségnek erejével, és az ide való Lakosok szolgálattyával fojtatott Városi gazdálkodásnak költségével szereztettek: ellenkezne tehát a' Puszták meg szerzésébe való Czéllal, és a' köz igassággal sem férne öszve az, ha azon Pusztákba külföldön lakok bírnának, kik az köz terheket, és szolgálatokat vagy soha sem hordozták itten, vagy itt hordozni meg szűntek, következik ezért, hogy sem külföldi idegenek, kik a' köz terheket itt soha sem hordozták, az ilyen Pusztákba nem bírhatnak, sem az ide való lakosoknak azon Gyermekeik, kik másuvá vették lakásokat, 's állandóan másutt lakván, ott lakosságot vállaltak, és lakosi Jussal élnek, és így a' köz terheket itt hordozni meg szűntek, ezen Pusztákba in natura nem örökösödhetnek. Nem örökösödhetnek továbbá a' pusztákban in natura az olyanok is, a' kik itt helyben származtak ugyan, de másutt laknak, azomban a' Város határába successionalis birtokok vagyon; mivel a' Puszta béli birtokokra egyedül a' helyben lakás, és az ezzel együtt járó proportionált szolgálat hordozásával szerzett Érdem, nem pedig a' Város határában való successionalis Birtok adhat Just — A' honnét kötelességébe áll a' helybéli Magistratusnak, hogy ha ezen eleitől fogva gyakoroltt Rendszabás ellenére olyanok léptek volna a' Pusztabéli részek birtokába, kik ott nem bírhattnak, azoktól is birtokaikat pénzek le tételével viszsza vegye. 13ik Rendszabás. A' Zálogos Pusztabéli Birtokok osztállyának regulázásáról Ha a' Puszta béli Birtokok az egymás utánn következő osztályok által szüntelen apróbb részekre osztatnának fel: utollyára csekélységek miatt haszonvehetetlenné lennének. Azomba azon Puszták a' Várostól több mértföldnyi meszszeségre lévén szükséges, hogy a' Gazdák ott Tanyákat építvén, birtokaikat ott lakó Embereik, 's Marháik által miveltessék: már pedig ha apró részekre, nevezetessen, még húsz holdnál is kissebb darabokra osztatnának fel azon Birtokok; ennek az a' roszsz következése lenne, a' mi már tapasztaltatott is gyakran, hogy az olyan tehetőssebb Gazdák, kiknek a' Pusztákban kitsiny részek esne, minden Marháikkal arra reá szálván szomszédjaiknak tetemes, és szén védhetetlen károkat okoznának. Ezen Gazdasági tekéntetbül oeconomicum Princípiumból történt az, hogy midőn Tetétlen, és Nyársapáthnak egy része először ki osztatott, a' földek 25. és 20. Holdnyi Darabokba osztattak fel, és ekkorra részekbe classificáltattak, 's a' rajtok fekvő suma ezen Classificatio szerént vettetett ki reájok: hogy tehát ezen classificatio is rendetlenségbe ne hozódjon, szükséges, hogy az osztályokban ennél kissebb darab senkinek se jusson, sőt még az olyan esetekben is, midőn az említett, és még az első ki osztásban mértékül fel vett mennyiségnél több esne egy osztályosnak, akkor is ezen mértéket nem lehet zavarodásba hozni, hanem Tetétlenen egynek huszonőtt, ötven, hetvenöt 's a' t: Nyársapáthon pedig, húsz, negyven, hatvan, 's a' t: jugerum eshetik; egy szóval, a' mértékül fel vett, és egy tagban classificáltt húsz, és huszonőtt Holdat tévő darabok soha az osztályok által semmi módon meg nem tsonkíttathatnak, hogy így a' már egyszer meg állapított Classificatio öszve ne zavartassák, egy átalyában szükséges lévén ezen Classificationak minden öszve zavarás, és meg tsonkítás nélkül való tartása azért, hogy akár mely névvel nevezendő újjabb terhek, mint Subsidium, vagy Auctio a' földekre mindenkor az elsőben meg állapított classificatio szerént vettetnek ki; ha pedig ezen Classificatio meg zavartattna úgy azoknak ki vetése meggyőzhetetlen akadályokkal öszsze kötött, sőtt lehetetlen lenne. Nyársapáthnak Besnyő nevű Része nem lévén classificalva, eddig ott bizonyos mérték az osztályokra nézve nem volt határozva; hanem azokat az elő forduló esetekben a' földeknek minéműségekhez képest az Elöljáróság igazgatta úgy, hogy haszon vehetetlen apró részekre, ne osztassanak fel: tehát, hogy itt is jövendőre nézve bizonyos mérték légyen, rendszabásul tétetik: hogy a' mely kertek a' Besnyői részen még nagyobbak 20 Jugerumnál, azok húsz holdnál kissebb részekre fel ne osztathassanak; a' melyek pedig már, vagy ekkorra, vagy még ennél is valamivel kissebbetske darabokra szakadtak, azokat többé felosztani ne lehessen. Azoknak fogyatkozások, kik vagy a' Rendszabás szerént a' pusztabéli birtokokban in natura nem részesülhetnek, vagy pedig alább való Classisu Részt kapnak, vagy az olyan esetben, midőn az osztozók többen vágynak mint a' mennyi in natura részesülhetne, a' többi osztályossaik által kész pénzül potoltatik visza, úgy hogy ezen kész pénzbéli visza pótolást a' helybéli Tanács a' pénz fojamatjához képest határozza meg. 197