Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Novák László: Nagykőrös mezőváros önrendelkezése (az 1747. és 1817. évi statútumok)
Gyakorlatilag a Hétszemélyes Tábla döntése az „ex usu" kezdeményezett proporcionális per hiábavalóságát jelentette, amiben az érdekelt felek, különösen a Keglevichek nem tudtak megnyugodni. A nemesi földjük nem állhatott szabad rendelkezésükre, felette továbbra is a körösi tanács diszponált, még ha az árendás vagy zálogos jogviszony alapján történhetett is meg. Mária Terézia úrbérrendezési törekvéseiből, rendeletéből reményt tápláltak, erőt és bátorságot merítettek a külső földesurak (pl. báró Sztáray Imre 1746-ban eladta a városnak körösi birtokát, de 1769-ban semmissé nyilváníttatta az adásvételt), hiszen — sérelmezve érezhették magukat — ez esetben az úrbérrendeletben maguk számára óhajtottak fegyvert kovácsolni a felettük is uralkodó jobbágyközösséggel szemben. Ugyancsak a Keglevichek, 1773-ban újabb pert zúdítottak Nagykőrös mezővárosára „ex jure" címen, azaz jogi úton szerettek volna sikert elérni, ami szintén reménytelen kísérletnek bizonyult. Királyi végzés útján rendeltetett, hogy az „illető Uraságok a' magok mennyiségére nézve meg állapított portioikat magányos administratio alá nem vévén, azokat jövendőben is a' Városi Közönség birtokába mérsékelt Földes Űri adó mellett meg hagyni" köteleztettek. 21 Üjból felmérték az egyes földesurak birtokrészeit, s eszmeileg megállapították a jobbágytelkek számát, ami több volt, mint korábban kimutatták : 22 Földesúri család Birtokhányad Jobbágytelek Gróf Keglevich Gróf Forgách Gróf Sztáray Ve Ve v 8 192 48 48 Ramocsaházy Mokcsay Ve 24 24 Uza Sipos Battik Usz 12 Д 8 8 /48 748 10 /48 12 8 7 10 'Siros-Káldy Farkas Oláh С se te Erdős-Farkas 5 /48 Ve 5 Nyáry Beretvás Haláss 3 /48 3 Farkas János Récsey Rákóczi V48 V48 1 1 (1 összesen 48 /48 8 / 8 384 177
