Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

Kecskemét számadási irataiban még 1710. április 19-én is vele kapcsolatos kiadások találhatók, a konyhájára való élelem és fűszerfélék vásárlásai szerepelnek. Ajándékul a város 100 tallér értékű lovat vett neki. Balog Ádám brigadérost újra 1709. december 10-én találjuk a városban, Esterházy Antal tábornok parancsnoklata alá volt rendelve. Ezt olvashatjuk a város adókönyvében: „Item Balog Ádám Uram visszatérvén a Dunántúl való Hadakkal az eő kegyelme Konyhájára vásárlottam, Másolat, Fügét, Czitromot 1 Tall. 3 Gar. 2 dén."'

,!J8 Az ország gazdasági helyzete egyre rosszabbodott. A fejedelem a rézpénzt ugyan belső forgalomra szánta, ennek ellenére elértéktelenedett, ezen az állapoton az 1707 januárjában összeült gazdasági tanács határozatai sem segítettek. Sót, húst, bort nem adtak, csak fehér pénzért (ezüstpénz). A vezető tisztek még ajándékként is csak „fejér" pénzt fogadtak el. A katona zsoldja, melyet kongóban fizettek, alig ért valamit, amit szeretett volna venni, azt kongóért nem adták, a zsoldként kapott rézpénzt már 1709-ben szétszórták. A kongónak csak a rézértéke maradt meg. Nem névértékben, súlymértékben, okaszámra szabták meg a vásárlóértékét. A három város esetében sem jobb a helyzet a libertások tekintetében. Kiviláglik az 1710. április 28-án kelt kecskeméti adatokból. „Veres Réz Libertás. Réz Introitus Néhai Boldog emlékű Fő Bíró Bodi János Uram idejebeli ott Lévén Bodi Albert Adó Szedő ideje béli valamely s vettem kezemhez hetven eöt okát Tudván minden okában 160 Libertást teszen. Tizen hatezer Libertástha: Számlálván 1 Tallérban leszen T 2000."

499 Már 1709. április 28-i adat is azt bizonyítja, hogy egy évvel korábban is a puszta rézértékét számították: „Néhai jóemlékű Bedé János Fő Bíró Uram Számadásbeli Réz Pénz, mely akkor hátával járt egy Tallérban és most becsi elveszvén, mint puszta rezet kellett erogálnom 57 okában ment 160 Libertás facit 1520 Tallér. Tavalyi becsületes Fő Bíró Tóth Mihály Uramtul percipiáltam 5 okára való Réz pénzt facientes 133 tallér e garas. Réz Pénz Summája 1653 Tall. 2 garas."

500 A kecskeméti református egyház sem fogadta el a rézpénzt a tőle felvett kölcsön visszafizetésekor már 1706-ban sem. A város 1706. január 2-án Bánó Istvánt és Borbély Gergelyt Selmecre küldte, hogy 2000 tallér értékű rézpénzt ott ezüstre vagy aranyra váltsanak be. A magyar kamara be is váltotta, és ebből fizették vissza az adósságot. Nem sokkal később a megnevezett tanácsnokokat ismét Selmecre kellett küldeni, hogy 1000 tallért váltsanak be ezüstre vagy aranyra. Az 1000 tallér értékű rézpénzért 111 fejedelmi aranyat és 14 ezüstforintot kaptak. Csak 586 tallért váltottak fel.

501 A görög és török kereskedők sem fogadták el a libertásokat, nekik is „fejér" pénzzel kellett fizetni.

502 Bottyán Jánosnak 1705-ben, amikor a Dunántúlra indult hadaival, még 200 köpönyeg helyett, melyet a serege részére kellett volna készíteni, „fejér Pénzül" 394 tallért és 4 garast adott Kecskemét.

503 Károlyi Sándor főgenerális az 1705. évi földesúri adóba csak ezüstpénzt fogadott el. „Fejér Pénzül 366 Tall. 4 Garast" fizetett ki neki a város.

504 A helyi kereskedők már a szabadságharc kezdetén is áruikat török és görög kereskedőktől vették, szintén nem fogadhatták el a rézpénzt. Esetleg a helyben beszerezhető áruk forgalmánál kényszerültek az elfogadására. 140