Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca
úgy, mint más esztendőben, mindig készlenlétben a rác ellenséggel való harcra. Az elhajtott jószág pótlása is sok gonddal és fáradsággal járt, mert a „mieinknek" is kellett igaerő és vágóállat. A városokban Almási Mihály prefektus (rendőrfőnök) járt. Bizonyára a való helyzet feltárását igyekezett kinyomozni. Szinte bizonyos, hogy nem egyedül jött. A fejedelem igyekezett a valóságos állapotot a köznéptől ki tudakolni. 456 A prefektus okt. 12-én járt Kecskeméten. Annak nincs nyoma, hogy a három város mindegyikét meghívták volna a pataki országgyűlésre. Kecskeméten fordul elő ilyen feljegyzés. Nádasdi István „a Tanács egyező akarattyából (adója) elengedtetett, mivel a város dolgában Patakon celebrált N. Ország Gyűlésen circiter 9 hétig oda volt". Ez az országgyűlés törvényt alkotott a katonáskodó jobbágyok örökös szabadságáról és közterhek alóli mentességéről/ 157 A kurucok helyzete a trencséni csatavesztés után egyre jobban gyengült, melyet az árulások is elősegítettek. Bizonyosan ismerték a három városban is a bányavárosok elvesztésének hírét. Bezerédi Imre brigadéros és tiszttársai árulásáról, az ellenséghez való átpártolásáról is hallottak. Arról is, hogy bátor kuruc katonák elfogták, és a hadbíróság halálra ítélte őket. A pataki országgyűlés befejező eseményéhez tartozott Bezerédi kivégzése. A három város helyzete egyre bizonytalanabbá vált. A rácoktól való félelem egyre fokozódott. Nagykőrös a másik két város tanácsát kölcsönös folyamodvány készítésére kérte. 458 A folyamodványt a fejedelemhez és Bercsényi Miklós főgenerálishoz terjesztették elő, hogy védelmükről hathatósan gondoskodjanak. Bercsényi december 22-én ki is bocsátotta a kérést figyelembe vevő rendeletet. Megparancsolta, hogy Kecskemét egy század katonaságot állítson ki és szereljen fel a saját védelmére. A század „Valentér" nevet viseljen. Ha a századra otthon nem lenne szükség, akkor azt az ország szolgalatjára máshol is fel lehessen használni. A rendelet többi részében a pataki országgyűlés végzései alapján intézkedik, hogy akik az országot fegyverrel szolgálják, ha nősek, a feleségük is mentesül az adófizetés alól. Ennek az intézkedésnek a három város tanácsai is tegyenek eleget. 459 Sőtér Tamás ezredes ezredével a Zagyva mellett tartózkodott, de Kecskeméten továbbra is egy századnyi katonát tartott. A kecskemétiek panaszt tettek nála a katonái viselkedése miatt. Ezek viszont válaszul jelentették azt a gyanújukat, hogy Kecskemét behódolt a császárnak és Szegedre adózik. Sőtér emiatt figyelmeztette a kecskeméti tanácsot, hogy neki ezt a tényt feletteseinek jelentenie kell. 460 Kecskemétet a behódolás kuruc részről való felfedezése nehéz helyzetbe hozta. Sőtér ezredes emiatt nov. 10-én írt levelével a város főbíráját, egy esküdtet és főjegyzőt Szentmártonkátára maga elé idézte, hogy a dologról adjanak magyarázatot. 461 A gyanú mögött valóság húzódott, mert Kecskemét akkor már nemcsak a szegedi 462 , de a budai 463 várparancsnoktól is kapott védlevelet. A behódolásról, lehet, hogy Sőtér jelentése folytán a felsőbb kuruc vezetés is értesült, és ezzel kapcsolatos Almási Mihály prefektus nov. 28-i kecskeméti küldetése. A tanács igyekezett is neki kedveskedni. Egy véka gesztenyét vett neki ajándékba. 464 Ha valóban a behódolás kivizsgálása céljából jött, nem tudjuk, mit állapított meg és milyen következményeket kellett elszenvedni Kecskemét vezetőségének. A bizonytalanság és a déli irányból állandóan várható támadás félelme jellemezte végig az évet, sőt azon túl is a három város népének a hangulatát. 133
