Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)

Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

pontosan értesült, hogy mikor a legalkalmasabb a városok nyakára küldeni a bácskai rác sereget. Megfigyelők dolgozhattak a három városban. Kisebb-nagyobb kuruc csapat megfordult 1708-ban az év elején is. Febr. 13-án Szira hadnagy 103 személlyel szállásolt be Kecskemétre. Ugyanazon a napon Csepreghi hadnagy 50 katonával érkezett és 37 napig szállásolt a városban, március 19-én távozott. Csajághy János ezredes hajdúival Kőrösön tartózkodott és febr. 26-án 15 napra Kecskemétre ment/'

28 Megelőző nap Szadai János és Sirok Mihály kapitány 30 hajdúval érkezett a városba.

429 Ezek után már csak átmenőben jött egy-két tiszt néhány katonával. így márc. 7-én Szarka János főstrázsamester, majd Szekeres nevű ezredes szállásolt öt napra a városba a kíséretében levő 12 katonával/'

30 Máj. 17-én Bercsényi Miklós főgenerális karabelyos katonáiból szállásolt be három. Az „Ország számára" való abaposztó elszállítása céljából.

431 A posztó elvitelére Kecskemét 9 szekeret rendelt ki a tized szekerei közül. Vogh nevű német tiszt március 19-én negyedmagával érkezett a városba, csak. március 27-én ment el Kőrösre, 34 hajdúval.

432 A hajdúk alá öt szekeret és 2 kocsit adott Kecskemét városa. Visszajött harmadmagával és három nap múltán ment tovább. Március 26-án Bottyán János generális titkára öt katona kíséretében és 9 lóval érkezett szállásra a városba.

433 Két nap múlva, március 28-án Tatai István, a vármegye kapitánya 37-ed magával szállásolt be a városba, és hét nap múlva mentek el.

434 Ápr. 16-án ismét visszajött, de csak harmadmagával Apr. 7-én a fejedelem ügyintézője másodmagával és öt kísérő katonával délelőtt 6 órakor jött, és délután három órakor el is mentek.

435 Útjuk célját nem hozták a tanács tudomására. Nagyobb számú katonaság csak ápr. 12-én érkezett Nyúzó és Kun István ezredesek parancsnoklata alatt. Nyúzóval egy zászlóalja, Kun Istvánnal hat zászló alatti katonaság érkezett, de csak két nap tartózkodtak a városban. Ugyanaznap gróf Teleki Mihály 39-ed magával jött.

436 Telekinek a holmiját tovább kellett szállítani. Öt kocsit állított ki a város három-három lóval. Újabb katonaság érkezett 1708. ápr. 16-án, Kucsodi kapitány 300 emberével, és 19-én továbbment sok kártevés után.

43

? Az említettek bizonyítják, hogy Kecskemét, de ugyanígy a másik két város sem nélkülözte a katonaságot, de ezek nagyobb része alkalmatlan volt arra, hogy a városnak védelmet biztosítson. Leginkább személyi kíséretben jövő fegyveresek voltak, így ellenséges támadás elhárítására keveset jelentettek. Nagyobb erő Gyürki Pál generális vezényletével táborozott a ceglédi mezőben, akinek Nagykőrösön való tartózkodásáról is találhatók adatok. Ez az alakulat a fejedelem állandó serege. Valamennyi fegyvernem, így tüzérség is tartozott hozzá. Zaffini Mihály, a fejedelem főlovászmestere is itt volt jún. első felében.

438 Július 2-án már három vágómarhát kellett az élelmezésükre adni. Az említett tábornok vezénylete alatt állt Sőtér Tamás és Nyúzó Mihály ezredes vezette katonaság is.

439 Az élelmezési biztosuk Vernard Mihályt volt, kit hadi székbírónak címzett a város főjegyzője/

40 Parancsára 57 vágómarhát kellett a nagykőrösieknek kiadni. A vágókat Papp Miklós hajtotta a táborba.

441 Sőtér Tamás ezredes seregének is júl. 2-án, majd 13-án 7 vágóállatot kellett adni. Gyürki Pál tábornoknak és tisztjeinek bort vett a város 9 tallérért és 21 poltúráért.

442 Veres János hadnagynak csizmát vettek. Nyúzó Mihály ezredesnek is vettek egy pár csizmát, 1 tallér, 19 poltura és 1 dénárért. Dienes Ferenc főstrázsamesternek 1 tallér és 15 poltúráért vettek csizmát.

443 Ez a sereg még aug. 13-án a három városban vagy annak határában táborozott. Rákóczi a sziléziai hadjárat tervén dolgozott ez év júniusától, de rossz tanácsadói eltérítették e szándékától. A trencséni csatavesztést eredményezték a nagyhangú tanácsadók, amely aug. 3-án zajlott le. Valószínű, Gyürki a déli irányból jövő esetleges támadás elhárítására táborozott Ceglédnél. A trencséni vereség a kuruc vezetésre rossz hatással volt. Gyürki Pál hadaival aug. 30-án távozott innen.

444 Ennek a nagy csapatösszevonásnak az volt a célja, mint kitűnik Farkas János karabelyos hadnagy Kecskemét város részére szóló nyugtató leveléből (három vágóállat átvétele), hogy „lefordul a Felséges Urunk ármádiája Rácz ország felé". Nem ezt a szándékot valósította meg a kuruc hadvezetés. A Duna—Tisza köze védelme Sőtér Tamás ezredesre maradt és a három város katonaságára. Ezt a szegedi parancsnok jól tudta, így az állományához tartozó tiszt vezetésével a rácokat már nem Kecskemétre, hanem Nagykőrösre irányította. A járt utakat elkerülve mindenütt úgy lopakodtak előre, hogy a támadást a város ellen rajtaütésszerűén intézzék, ami Kecskemét esetében nagyszerűen sikerült, mint arról részletesen szó esett. Lovasság, kocsikon jövő gyalogság és nagyszámú szekér közeledett, de a kecs130