Ikvai Nándor szerk.: Fejezetek Pest megye történetéből I. (Studia Comitatensia 7. Szentendre, 1979)
Balanyi Béla: A három város és II. Rákóczi Ferenc szabadságharca
Járás Vagyonos lakos Tehén ökör Ló Juh Akó bort termő szőlője Üj ülte tésü szőlő Parlag Lábasjószág ossz. I. 245 89 230 119 309 1787 24 6 IL 226 69 170 74 431 1405 12 23 III. 254 118 185 126 285 1138 9 3 IV. 168 58 146 88 192 870 7 1 893 334 731 407 1217 5200 52 33 1472 A következő évben, 1709-ben az adózók száma és rájuk kivetett adó: 420 Járás Adózók száma Fizetett adó Me S halt költözött Nem fizetett I. 210 1229 f 30 polt. II. 227 1429 f 16,5 , ! III. 215 1374 f — IV. 234 1215f22 , 886 5254 f 61 16 94 Az 1710-es esztendő júniusában dolgoztak az adókivetők a három városban, mert a kecskeméti számadáskönyvben ez olvasható: „Adóvető Uraiméknak Számára vettem égett bort 4 garas, 4 dénár. 27 súly Pálinkáért Adó vető Uraimék Számára attam 1 gar. 4 dén." 421 Az adófizetők Nagykőrösön 1710-ben: 422 Járás Adófizetők Saját házban Más házában Adót nem Járás szama lakik lakik fizetett I. 189 125 64 9 II. 230 140 90 21 III. 186 132 54 11 IV. 192 135 57 4 795 532 265 45 Az adózók számában 1709 és 1710 között a pestisjárvány miatt következett csökkenés. Az adónyilvántartásban feltüntetett számnál lényegesen többen haltak meg, mert három esetben olyan bejegyzés fordul elő', hogy minden családjával meghalt. Az adókönyvek 1708-tól a rendszeres adóztatást tüntetik fel. Az adózó nevét, a kivetett adót, a befizetés részleteit tartalmazzák. Nyilvánvalóan nagyobb összegeket iparkodtak beszedni, mint a kivetés, mert a városoknak sok más fizetnivalójuk akadt, mint az a fentebb elmondottakból kitűnik. Miből fizethettek volna, mert a piacok jövedelme, a bírságok, kocsmák, mészárszékek, malmok, boltok jövedelme sem rúgott olyan óriási összegre, hogy minden követelést ki lehetett volna belőlük fizetni. Pusztákat is béreltek, melyekért bért fizettek. Nagykőrös Törtei-, Nyársapát-, Kara- és Lajospuszta után 1701-ben 112 rh f-ot fizetett. 423 Amint gyöngült a fejedelem katonai ereje, annál erőszakosabb módon követelték a császáriak is az adót. Előbb csak Kecskemétet tudták kézben tartani, 424 majd 1709-től már a másik két várost is. 425 1710-ben már kétfelé adóztak. 426 Mindegyik város embereiből fogva tartottak túszként Szegeden és Budán is. 427 A rác támadástól való félelem egyre növekedett. Az oltalomlevelekben írottakban a legjámborabb tanácstag sem merészelt hinni. A fejedelem teljesen védtelenül nem hagyta a Duna—Tisza közét. Nincs azonban kizárva, hogy a szegedi parancsnok 129
