Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Ikvai Nándor. Az Ipoly menti falvak néprajzi képe

tak rajta cukorból, vagy másképp; szalagos botok a szögletekben. Utóbb már menyasszony- és vőlegényalak is volt rajta (cukorból, mint Kemencén). Nagybörzsönyben a kinyújtott tésztát megtöltötték mákkal, dióval. Beiglinek feltekerték es négyes fonással nagy kaláccsá alakították. A nyerstészta tetejére díszként ugyancsak nyerstésztából középre kisbabát, a négy sarkába virágokat készítettek. Tojással megkenve, kemencében sütötték. Sütés után cukros vízzel bekenték és szép fényes lett. A menyasszonyfogadást mindenütt különféle cselekedetek övezik. A vőlegényes házhoz érkező menyasszonynak mindenütt adtak cukrot (csak Bernece7. kép. „Tebefa", Perőcsény barátiból hiányzik adat). Érkezéskor a küszöbön ülő, fekvő kisgyereket kellett átlépnie. Ezt a gyereket Letkésen pl. pénzért fogadták és a menyasszony meg is vesszőzte a kisfiút. Ismert, hogy a menyasszony érkezésekor köcsögöket törtek össze (vagdostak a kerítéshez, kapuhoz). Kemencén egy vödör vizet tettek a menyasszony útjába, amit fel kellett rúgnia. Másutt belenézették a kürtőbe a vőlegényes háznál, hogy hűséges legyen, nehogy otthagyja a férjét (Letkés). Az udvaron rakott lakodalmi tűz körüli táncot a lakodalom reggelén járták. Ipolytölgyesen menyasszonytánc, Letkésen sütik a menyasszony máját néven, míg Nagybörzsönyben meny asszony porkolás elnevezéssel ismerik. Kemencén Szent Iván estéjén (jún. 24.) raktak tüzet a réten és azt ugrálták keresztül a fiatalok. 41* 643