Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Ikvai Nándor. Az Ipoly menti falvak néprajzi képe

Ugyancsak Kemencén szokás, hogy a lakodalomban kovácsnak öltözött legények megpatkolták a menyecskék és fiatal lányok talpát, amiért pénzt kaptak. A többfajta elnevezés és a sok adat rendszeres és gyakori táncalkalmakat sejtet.

23 A gyerekágyas asszonyi Kemencén a család látta el élelemmel betegsége idején, míg másutt egy-egy bizonyos ismeretségi kör — általában rokonok — táplálták. Ennék a szokásnak a terület nagy részén (2., 4., 5., 6., 10.) komatäl a neve. Ipolytölgyesen pocsetanak emlegetik, míg másutt nincs elnevezés („enni vittem"). Napjában egyszer (délben) vittek ételt, italt: tyúkhúslevest, köménymagos levest, csirkepaprikást, pampuskát, csirkehúst, becsináltat, rétest, dorongfánkot, bort; tehát inkább „könnyű" ételeket. Általában egy hétig tartott ez az ételhordás (amíg az anya fel nem tudott kelni). Előírt étrendet nem tartottak. Dal, tánc (49—54.) A kérdőívben szereplő két dalt („Három huszár a csárdában ...", „Ködelik a Mátra ...") sehol sem ismerték a területen. A táncok elnevezéseire minden faluból kaptunk választ. — A szóló- vagy csoportos férfitáncnak magyarverbunk (2., 8.), verbunk (5., 7., 9., 10.), lévai verbunk (4.), csárdás (6.) a neve. — A leánykörtáncot általában körbe (2., 8., 10.), kerekbe (4.), forgós körtánc (3.), körbetánc (7.), karikázó vagy karikatánc (9.) elnevezéssel ismerik. Nagybörzsönyben ismeretlen. — A lassúcsárdás lassú (1.), kettes (2., 6., 9., 10.), kettős (8.), csárdás (5., 7.), rezgőscsárdás i(4.), verbunk (3.) elnevezésekkel él. — A frisscsárdás ugrós gyors (1.), bukós (2., 3.), forgós (3., 9.), friss (3., 4., 7., 8.), gyorscsárdás (4., 5., 10.), frisscsárdás (6.) elnevezéseken ismert. Nyelvi sajátosságok (55—57.) Az ún. palóc illabiális á hang szinte az egész gyűjtőterületen ismert. Erősen hangzik (jól érzékelhető) az északi falvakban (Vámosmikola, Perőcsény, Tésa, Kemence, Bernecebaráti). Ugyanezt az elterjedést mutatja a meg- kötőszó hasonulása is (meffog, mewer). A családnevekhez kapcsolt toldalék használatára csak Perőcsényből van adatunk (pl. Kovácséknál helyett Kováosnott, valamint Kovácsokhoz helyett Kovácsnyi — ez utóbbi Kemencén is ismert). Az egész gyűjtőterületen él a kettős mássalhangzók részleges hasonulása (pl. fűrészvei, lapátval), olyan helyeken, ahol a köznyelv mindig teljes hasonulást használ. A részletes és kiterjedtebb nyelvészeti kutatás már eddig is számos nyelvi, szótörténeti és etnikai érdekességet hozott felszínre.

24 ÖSSZEGEZÉS Az a néprajzi adatsor, amely a kérdőívek tanulsága révén rendelkezésünkre áll, és amelyet ez a rövid összegzés megkísérel felsorakoztatni, csupán egy nagyon vázlatos felvillanása lehet a táj, a megye gazdag néprajzi életének. Tévedés lenne ezt az összegzést tekinteni a táj néprajzi fényképének (inkább csak szélesebb körű tájékoztatás céljára szánjuk). Együtt, az egész kötet talán megsejtet valamit abból a hatalmas tudásanyagból, amely ennek a szép és sajátosan egyéni tájnak fontos arculata. Ezek a 644