Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Ikvai Nándor. Az Ipoly menti falvak néprajzi képe

4. kép. Pincesor Perőcsényben dástarisznya) pakoltak, az asszonyok pedig ünneplő hátyiban vitték az élelmet, ami tiszta, illetve kevésbé használt volt. Letkésen és a Duna menti falvakban a hátyi helyett egyre gyakrabban használtak vászonabroszt teherhordásra. Viselet (32., 33., 34.) A témákra vonatkozóan nagyon kevés és bizonytalan adat áll rendelkezésre.

18 Élő viselet még nyomaiban is alig található, esetleg néhány idős asszonyon fedezhető fel még az egykori hagyományokra utaló ruhadarab (6. kép). A kérdőív a fokotokról, a szoknyákról, a szűrről, a birkabőr ruhákról kérdez. A válaszok nagyon bizonytalanok és nehezen értékelhetők. Letkésen pántlikafűzős, sapkaszerű, gyöngyös főkötőre emlékeznek. Ipolytölgyesen kasmírkendőből kötötték, amelynél a tarkón, a nyakba hulló kendővég fölött hurkoltak csokrot. Vámosmikolán és Nagybörzsönyben a vékony alsókendőt hátul, a tarkó alatt kötötték csokorra. Ezzel egyezőnek látszik a perőcsényi főkötőviselet. Kemencén szintén sapkaszerű formát jeleznek. Tésán füfeike néven sapka formájú, fejre simuló főkötőre emlékeznek. Berneoebarátiban elöl fodros féketöt viseltek a menyecskék. A szoknya minden korosztálynál egyaránt lábszárközépig ért. Nagybörzsönyben és Perőcsényben van eltérés csupán, ahol bokáig ér a szoknya. Szűrt (Tésa igenlő, de indoklás nélküli válasza kivételével) sehol nem nevezték a vizsgált tájon csuhának. A szűrt elsősorban pásztorviseletként jelölik. A bőrruhák közül Bernecebarátiban fehér 'és barna színű cifra ködmön, Tésán fehér és barna, ujjatlan bekecs, Kemencén, Ipolydamásdon barna ködmön és díszes pruszlik, Perőcsényben fehér, ujjatlan bekecs és pruszlik, Vámosmikolán fehér és barna ködmön, kivarrt pruszlik, Nagybörzsönyben barna bekecs, Ipolytölgyestől délre fehér, ujjatlan bekecs ismert. A vizsgált terület női viseletének néhány kérdéséről a kötetben önálló tanulmány olvasható. 638