Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Szabó Sándor: A Börzsöny-vidék helytörténeti adattára

IL Év lakos róm. kat. ág. ev. reform. izr. egyéb 1850. 921 856 8 44 13 1880. 1332 1148 9 89 86 III. Év terület szántó rét legelő kert SZŐ10 erdő Kert műv. pari. erao nem term. egyéb 1850. 3587 1709 387 313 + 142 — 868 168 1895. 3694 2212 161 179 24 6 17 887 208 1935. 4419 2879 20 104 37 172 — 965 242 1949. 4420 1963. 4420 2252 61 + 600 — 1041 373 1965. 4420 2164 93 IV. 1935. évi adatok Magyarország birtokviszonyairól (terület = 1 és birtokszám = 2) ossz. birt. kh 1 kh alatt szántó nélkül szántóval 1—5 5—50 50— 100— 500— kh 100 500 1000 1000 3000 — kh 3000 fölött 4419 698 23 90 113 662 1187 58 523 632 1221 235 262 105 1 3 1 1 Nagybörzsöny Község a Börzsöny hegység délnyugati tönkjén, az Ipolytól néhány km-re. Első említése 1258-ban Bersen néven. További névváltozatai 1526-ig: villa Bursen, Berzen, Berssen. Kálmán Béla szerint növénynévről kapta nevét, feltételezi ugyanezt a Magy. Nyelv Ért. Kéziszótára, amikor az alkörmös bogyóiból készült berzseny, börzsönyfestékre vagy a vöröshagyma kifőtt levének hasonló elnevezésére utal. Ezzel szemben a Magy. Nyelv TE Szótára felveti a névnek az olasz verzina (bányászfa) szóból való eredetét, melyet már a honfoglalás előtt izmaelitáktól vettünk át (keresk. cikk), mely esetben a helynév nagyobb valószínűséggel volna összekapcsolható a hegység nevével. 1293-tól az esztergomi káptalan birtoka, 1312-ben az esztergomi érsek birtokának mondják, ettől kezdve az egész középkorban. 1332^ben már temploma van, egyházashely. Jelentőségét azonban a határában levő Börzsöny hegységi arany-, ezüst- és ércbányák biztosították, melyek kiaknázására 1416-ban Zsigmond király, 1438-ban pedig Albert szász telepeseket hozott, részükre kiváltságokat adva. Egy 1439-"ből származó oklevél mint bányavárost említi. Lakói számára 14234ban az érsekség vámmentességet igé59