Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Szabó Sándor: A Börzsöny-vidék helytörténeti adattára

Farkas Péter bírják, 1456-ból Axamit cseh zsoldosvezér és Űjlaki Miklós birtokjogait ismerjük, majd utána ismét a Lévai Cseh család birtokában van, s a velük házasságok útján kapcsolatba került Ország Mihály és gyermekei bírják, illetőleg zálogjogon Podmaniczky László (1478) és Lábatlani Gergely (1477) jutnak itt birtokhoz, Bakács adatai szerint. A török hódoltság után a neoaquistica commissiótól Esterházy Pál nádor kérte hódoltság előtti időkből származó jogon Vámosmikolát és több falut magában foglaló tartozékait, s az ügyben döntő rendes bíróság néki is ítélte, s ekkor alakította ki a vámosmikolai uradalmát, melyhez a többi között a Börzsöny területén levő községek közül Perőcsény és Szokolya is hozzátartozott, mint hitbizomány. Közülük Vámosmikolát és Perőcsényt a múlt század közepén a Huszár család szerezte meg s alakított belőle mikolai központtal hitbizományt. A község lakossága — miként az 15264 jóbbágynév-előfordulások Bakács alapján igazolják, túlnyomórészt magyar. (Horváth, Kowacz, Swythó, Bene, Mathé, Koczó, Lapos, Theloniator, Chakwary.) Az 1715. évi összeírás 20 jobbágyot, 12 zsellért, az 1720-i 41 jobbágyot jegyzett itt fel. Közülük az előbbi összeírás 20 magyart, 9 németet és 3 szlovákot, az utóbbi 21 magyart, 16 németet és 4 szlovákot mutat ki. Ezek 1715-ben 319 köblös szántót, 89 köblös irtványt, 52 kaszás rétet használtak, 1720-ban pedig 361 köblös szántót, 97 kaszás rétet és 153,5 kapás szőlőt. Volt egy malma 20 dénár jövedelemmel és 12 dénár iparból és kereskedelemből származó bevétellel. Fényes magyar községként említi 813 r. k., 11 ág., 32 ref. és 5 óhitű lakossal, sok urasági épülettel. Földjeit I. osztályúnak, rétjét, legelőit soknak és szőlőhegyét nagynak mondja s tágas erdőket említ. Lényegében ugyanilyennek minősíti Palugyay is, azzal a különbséggel, hogy mezővárosként tartja számon. Az abszolutizmus idején járási székhellyé vált a kiegyezés utáni átszervezésig, mikor is Szob székhellyel a szálkai járás vette át szerepkörét. Középkori eredetű, kisebb méretű, román stílusú templomát a reformátusok használták a török hódoltság alatt, s a katolikusok csak 1745-ben kapták vissza, s mert szűknek bizonyult, a XVIII. század közepén újat építettek. A régi templom 1779-ben romos állapot/ban volt — mint a PMM közli. Statisztikai adatok: I. Ev lakos magyar német szlovák izr. egyéb heszél ház 1850. 921 905 — 3 13 157 1869. 1217 1880: 1332 1215 38 18 1 60 172 1890. 1452 1900. 1700 1910. 1863 1920. 2043 1930. 2162 1941. 1974 1949. 1967 489 1960. 1992 517 1965. 1826 58