Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)
Szabó Sándor: A Börzsöny-vidék helytörténeti adattára
и. Év lakos róm. kat. ág. ev. reform. izr. egyéb 1850. 1006 54 _ 952 1880. 1020 137 7 847 28 1 III. Év terület : szántó rét legelő kert szőlő erdő nem . ,, term. eg y eb 1850. 6342 1785 168 292 + 88 3922 87 1895. 7008 2128 64 523 50 1 3968 274 1935. 7227 2245 104 370 83 56 4108 261 1949. 7040 1963. 7219 2043 254 + 264 4362 244 52 1965. 7219 1970 IV. 1935. évi adatok Magyarország birtokviszonyairól (terület — 1 és birtokszám = 2) Ossz. birt. kh 1 kh-nál kisebb szántó szántónélkül val 1—5 5—50 50—100 kat. hold 100— 500 500— 1000 500— 3000 3000 felett 1. 7227 2. 478 23 102 42 93 359 145 1566 87 134 1 183 1 586 1 — 4381 1 Vámosmikola Község az Ipoly bal partján. Első említése 1304-ben Mycholcht néven. Névváltozatai 1526-ig: Michala, Mykla, Mykola, Wamosmykwla, Micola, Wamosmykola, Vámos Mykola, amint Bakács munkájából megállapítható. A PMM szerint már a pápai tizedjegyzékben szerepel ecclesia Laurentii de Michèle néven. Nevének első (Vámos) tagja arra utal, hogy vámos-, vásároshely, mint Kálmán Béla is mondja, s ehhez képest a korai századokban fontos település volt, s Bakács oppidumként is tartja számon. Nevének másik (Mikola) tagját szótáraink nem említik. Vámhely minőségét a középkorban az oklevelek sorozatosan bizonyítják: 1388, 1412, 1419, 1423, 1429, 1437, 1442, 1465, 1473, 1477/78, 1507-ből. E minősége fontos átmenőhely jellegével volt összefüggésben, amennyiben a Duna vonalát Egerrel az Ipoly bal oldalán haladó Visken át út kötötte össze, illetve a másik út Ságot (Ipolyságot) Vámosmikolán áthaladva Tölgyessel (1415). De út kapcsolta össze Börzsönnyel is, amint arról Bakács tájékoztat. Birtokosai közül 1358-ban Noak mester, 1388-ban Széchényi Konya bán fiai, 1437-ben Lévai Cseh Péterről, s vele kapcsolatban a lévai várhoz való tartozásról van tudomásunk, majd átmenetileg 1442-ben Zobolya Imre és Deed-i 57
