Ikvai Nándor szerk.: Börzsöny néprajza (Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977)

Szabó Sándor: A Börzsöny-vidék helytörténeti adattára

előfordult jobbágy nevek: Herneczel, Agosthon, Azzyw, Crisan, Flaskar, Frydet (Frydel), Gerebes, Gywryk, Hasas, Orly, Pynther, Santha, Span, Thakach, Weres, Zenger, Zep, Lénárth, Espan, Peter, Polgár, Pan, Herengh. A vegyes lakosság feltehetően a bányaműveléssel volt kapcsolatban, de ugyanennek köszönhette középkori kiemelt (oppidum) helyzetét is. A mai község határában az ún. várbércen mintegy 30 öl

2 területen megtalálhatók a Börzsönyben levő Salgó-vár romjai (már 1733-ban „in ruderibus"nak mondják), mely feltehetően a Hunt-Pázmán nemzetség birtoka volt, s az elpusztult Osgyán községhez tartozott. A vár és község valószínűleg még az Árpádkorban megsemmisült, PMM és Borovszky szerint. 1715-ben 15 jobbágyot és 18 zsellért írták a községben össze, ebből 25 magyar, 8 szlovák. 1720-ban az összeírt 36 jobbágyból 23 magyar, 1 német és 12 szlovák. Ez években a lakosai szántóföldből 152, ill. 282 köblös, 117 köbl. irtványt (1715-ben), rétből 78, ill. 75 kaszás, szőlőből 71, ill. 66,5 kapás területet használtak; 1 malmot írtak fel 10 dénár jövedelemmel, és más forrásból 60 dénár jövedelemmel. Fényes már magyar falunak mondja 51 kat. és 739 ref. lakossal, gazdag határral, jó vörös borral és tölgyeserdővel. Földesuraként herceg Esterházyt említi a XVIII. sz. elejétől. Határminőségére nézve Palugyay véleménye eltérő: árkos, soványnak mondja, terméke a lakosok élelmére sem elegendő. Mai református temploma középkori eredetű, még a katolikusok emelték, mint az 1713. és 1732. canonica visitatio említi és leírja, a PMM közlése szerint, s jelentősen átalakított. A legújabb korban az Esterházy vámosmi'kolai uradalmat, melyhez Perőcsény is tartozott, baráti Huszár István vette meg, pontosan 1868-ban, s belőle fia 1885-ben 7500 kat. hold területtel hitbizományt alakított Vámosmikola, Perőcsény és Ipolyszakállas határában. Statisztikai adatok: I. Ev lakos magyar német szlovák izr. egyéb , ,, Г7 1850. 1006 997 9 — — — — 218 1869. 1097 1880. 1020 962 8 3 — 1 46 178 1890. 1051 1900. 1219 1910. 1180 1920. 1175 1930. 1185 1941. 1173 1949. 1238 286 1960. 1135 318 1965. 951 56